Lepsényben vették őrizetbe a színészt

A megmosolyogtató írást Vörös László tette közzé Lepsény múltidéző közösségi oldalán, amit mi is felkutattunk a Digitális Tudománytárban.
Az 1938. július 19-én a Magyarország című folyóirat szórakozás rovatában megjelent cikkében számol be, az Azurexpress című film forgatásán történt esetről.

Egy fővárosi filmhez forgatott külső felvételt készítették éppen a székesfehérvári pályaudvaron. A produkcióban szereplő társulat tagjai között ott voltak a kor nagyágyúi: Páger Antal, Tolnay Klári, Szeleczky Zita és Kézdi-Kovács Antal, aki a kalauzt alakította a produkcióban. A szerep szerint Kézdi-Kovács Antal – a kalauz – előbb sikerül elindítania a szerelvényt, mint ahogy Páger Antal által játszott figura fel tudna szállni.

“A felvétel így is zajlott le, Kézdi-Kovács Antal MÁV fökalauzi uniformisban indította a vonatot és nem engedte, hogy Páger a mozgó szerelvényre felszálljon. Kézdi-Kovács Antal természetesen fennmaradt a vonaton, ami tovább robogott a Balaton felé.”

A társulat többi tagja csak a következő vonattal utazott a követketkező helyszínre, Balatonföldvárra. A színész, hogy társait bevárja, Lepsényben leszállt a vonatról és jelmezében sétálgatott az állomáson. Így várta az ellenkező irányba közlekedő vonatot, hogy munkájuk végeztével együtt utazzanak vissza Budapestre. Jó ideje várakozott már, amikor hivatalos emberek léptek elé és felszólították, hogy igazolja magát és magyarázza meg mégis “milyen jogcímen hord kalauzi uniformist”.

Kézdi-Kovács igyekezett elmagyarázni, miért volt szükség jelmezt öltenie, de nem hittek neki. A magyarázkodásból vita kerekedett a lepsényi pályaudvaron, “amelynek vége az lett, hogy a színész és igazoltatói kocsiba ültek és a csendőrörsre hajtattak”. A színész hiába kérte a lepsényi állomásfőnököt, ugyan hívja már fel a székesfehérvári pályaudvart, ők majd igazolják a személyét és öltözékének hitelét, de az állomásfőnök erre nem volt hajlandó, mondván, ő nem akar a “nyomozásba” bele avatkozni.
A szerencsétlen Kézdi-Kovácsot a csendőrörsön kihallgatták, ahol folyton a forgatásra hivatkozott. Hiába magyarázta, hogy nem hozott magával egyéb ruhát, ezért kénytelen jelmezében haza utazni Pestre, nem hittek a szavának. Időközben az örsre érkezett Horváth János lepsényi jegyző. A vélhetően addigra már teljesen elkeseredett színész őt is kérte, telefonáljon Budapestre a rádióhoz, a filmgyárba, vagy a székesfehérvári pályaudvarra, a megnevezett helyeken ismerik és igazolják őt.

“Hét óra felé telefonáltak Pestre és a telefonbeszélgetés eredményeképpen természetesen azonnal elbocsátották Kézdi-Kovácsot. A színész a következő vonattal Pestre utazott és jelentést tett az esetről Bingert Jánosnak, a Hunnia filmgyár igazgatójának.” – zárja sorait a Magyarország 1938-as cikke.