Római őrhajó a Dunán - nyolc országon halad keresztül a Danuvina Alacris

A napjainkban megvalósuló tudományos jellegű utazás egy olyan IV. századi hajó másolatán történik, amelyen a Római Birodalom pannóniai határszakaszát védték az itt állomásozó római katonák, a flotta egységei. A Duna Transznacionális Program keretében létrejött Élő Dunai Limes projekt fel kívánja hívni a figyelmet a római kori határ útvonalának közös emlékeire, a benne rejlő tudományos és turisztikai lehetőségekre a kapcsolatok erősítésén keresztül. A projektben tíz Duna-parti ország 19 egyeteme, közintézménye és vállalata vesz részt partnerként. Míg az Európai Unió jelentős mértékben, 3,2 millió euróval támogatja a megvalósítást. Fő cél: az egykori dunai limes maradványainak kutatása, megőrzése és fenntartható turisztikai hasznosítása. Mint ismert, a Dunai Limes egykor római katonai erődítmények láncolata volt az egész déli part mentén, és fontos kereskedelmi útvonalként is működött.

A Dunán haladó, augusztus 18-án, a mai napon Adonyban kikötő őrhajót régészek, hajóácsok, építészek, településtervezők, műemléki szakemberek közreműködésével, eredeti eszközök használatával két évig építették tölgyfából és lucfenyőből. A rekonstrukció a régészek által a németországi Mainzban 1980/81-ben a Rajna partján feltárt, viszonylag jól konzerválódott római hajók alapján történt. A Danuvina Alacris hossza 18 méter, míg a szélessége 2,8 méter, mintegy hat tonnát nyom. Személyzete 18-20 evezősből és négy-öt fő vezetőből áll, akiket szakaszonként újabbak váltanak. A teljes dunai hajóúton váltásban 250-en vesznek részt, 15 nemzetet – köztük a magyart is – képviselnek.

Az Ausztrián és Szlovákián át hazánkba érkező őrhajó augusztus 10-én Esztergomban kötött ki először, majd Visegrád, Szentendre, Budapest és Százhalombatta érintése után Adonyban horgonyoz le a Duna holtágában, a Bárka Vendégház közelében. Müller Mártontól, a vendégház vezetőjétől megtudtuk, délután három és négy óra között készülnek a hajó és személyzete ünnepélyes fogadására, hasonlóan, mint a többi kikötőhelyen. A város vezetői, az adonyiak, köztük a német nemzetiségiek és az evezősklub tagjai köszöntik őket, majd ismerkednek a hajóreplikával és beszélgetnek utasaival. Ezt követően a Bárka Vendégházban még külön fogadást adnak a részükre.

A Danuvina Alacris másnap, augusztus 19-én már Dunaújváros felé veszi az irányt, igaz, ebédre kikötnek – lehet egy jó halászlére – Kulcson. Dunaújváros jelentős római múltja miatt sem maradhat ki a programból. Egykori római elődjének, Intercisának a katonai tábora a hozzá csatolt polgárvárossal fontos szerepet játszott a Római Birodalom Pannónia provinciája keleti határának/limesének a védelmében a barbár betörésekkel szemben. A magyar szervező, a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME) tájékoztatása szerint a Szalki-szigetnél kikötő őrhajót dunaújvárosi tartózkodása alatt (augusztus 19-21) interaktív séták keretében kereshetik fel az érdeklődők.

Végül említésre érdemes, hogy hasonló, csak kisebb folyami őrhajó (9,1 méter hosszú, 1,75 méter széles, másfél tonnás) épül a Gorsium Régészeti Parkban. A szintén a német mainzi leletek rekonstrukciója alapján készülő őrnaszád a Sárvíz egykori csatornáján hajózott, és vízi úton összekötötte Gorsiummal a Seuso-kinccsel is összefüggésbe hozott, a szabadbattyáni régészeti területen állt római villát/épületkomplexumot, ahol a kikötő helyét tavaly nyáron geofizikai mérésekkel is behatárolták. Akinek nem sikerül találkoznia most a Danuvina Alacrissal, megnézheti majd a gorsiumi változatát, ha elkészül.