Édességre mindig szükség lesz

A székesfehérvári Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola falai között évek óta képzik a gyakorlati és elméleti oktatók az édességkészítő szakot választó diákokat. Különleges és összetett területet ölel fel ez a szakma, hiszen a számításoktól kezdve a laboratóriumi méréseken át egészen a sokak kedvencéül szolgáló bonbonok, száraz aprósütemények és sós nassolnivalók elkészítéséig végigjárják az utat a tanulók.

Lopertné Brunbauer Orsolya elméleti oktatóként dol­gozik ezek a szakon, amit elmondása alapján korábban édesipari termékgyártónak hívtak, és csak nemrégiben váltottak az édességkészítő megnevezésre.

– Tulajdonképpen az édes­ipari termékek gyártásával ismerkednek meg a diákok. Idetartoznak a csokoládétermékek, a tartós édesipari sütemények, a cukorkák, a rágógumi, sőt a kávé is – foglalta össze röviden a képzés lényegét Lopertné Brunbauer Orsolya. Az oktató kiemelte, sokan összekeverik az édességkészítést a cukrászattal, és van ugyan némi átfedés a két szakma között, mégsem ugyanaz.

– Az édesiparosok is készítenek süteményeket, de csak tartós süteményeket, mint például a linzer és az isler. A habos-­babos torták és sütik már nem az ő feladatuk – mondta Lopertné Brunbauer Orsolya. Az elméleti oktatás első lépése minden esetben az alapanyagok és azok tulajdonságainak megismerése. Ezt követően tanulják meg a gyártási folyamat különböző lépéseit, illetve a hibalehetőségeket, és hogy ezeket miként lehet elkerülni. Mint megannyi szakterületen, az édességkészítés esetében is a biztos lábakon álló elméleti tudás képezni mindennek az alapját.

A diákok viszont természetesen nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megismerkednek az édesipari termékek készítésének folyamatával, amiben Márton Anita gyakorlati oktató van segítségükre. – Minden évre be van osztva, hogy milyen termékeket készítünk. A méréssel és az anyagok megismerésével kezdjük, majd a receptek elsajátítása következik, és csak utána készítjük el a tésztákat – foglalta össze az oktató a képzés gyakorlati részét nagy vonalakban. Az üzemben eltöltött napok alatt a tanulók elsajátíthatják az édes és sós aprósütemények, a bonbonok, az üreges csokoládéfigurák, a különböző cukorkák, köztük a gumicukrok elkészítését is.

Az édességkedvelők számára kifejezetten vonzó lehet ez a szakma, hiszen megtanulhatják elkészíteni akár saját kedvenceiket is. Az oktatók tapasztalatai alapján viszont a tanulmányok során előkerülnek olyan adatok és tények, ami bizony okoz némi felhördülést az osztályokban. Lopertné Brunbauer Orsolya például kiemelte, sokan megdöbbennek, amikor kimérve látják, mennyi cukor is van valójában egy-egy szelet csokoládéban. Néhány diáknál hasonló reakciót vált ki, amikor megtudja, a gumicukor alapjául szolgáló zselatin miből is készül. A „sokkhatás” viszont nem tart sokáig, hiszen Márton Anita elmondása szerint a gyakorlati órák során azért már a legtöbben megkóstolják, hogyan készítették el ezeket az édességeket.

Az oktatók tulajdonképpen mindenkinek ajánlják ezt a szakmát, akit kicsit is érdekel az édességek világa. Mint mondják, elhelyezkedési lehetőség is van bőven, hiszen a keksz- és csokoládégyárak mellett különböző manufaktúrák is várják a szakképzettséggel rendelkezőket. Ugyanakkor talán nyugodtan kijelenthető: édességre mindig szükség lesz.