Sztráda a nappali közepén – A bajszos sármány fészkelő helye veszélyben van a Csóka-hegyen

A hírlap már egy éve is cikkezett arról, hogy ha minden a tervek szerint halad, akkor lesz egy három pályából álló vasalt út-rendszer azon a felhagyott kőfejtőn, amit Mór és Csókakő között láthatunk, ha a 81-es főútról felnézünk a Vértes lejtőire. Akkor jó ötletnek, igazi turisztikai attrakciónak és remek kikapcsolódásnak tűnt a pálya. Aztán április végén megjelent a Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány által közölt blogbejegyzés, mely szerint nemcsak, hogy árt a természetnek a vasalt út, hanem a kipusztulás szélére taszít több növényt, valamint a fokozottan védett bajszos sármányt is.

A sármány is tud majd fészkelni

A közelmúltban beszélgettünk erről a kivitelezést magára vállaló cég vezetőjével. Kovács Tamás, az Alpintechnika Kft tulajdonosa cáfolta a vészharangot megkongató blogbejegyzésben foglaltakat. Tőle tudtuk meg azt is, hogy nagy gondossággal jártak el és felkértek szakembereket, biológust is, a helyzet elemzésére. Az általuk felkért szakértők álláspontja szerint megfelelő tervezéssel megvalósítható úgy a mászófal, hogy a kikapcsolódni vágyók is örülhetnek, és a sármány is tud fészkelni. ám Horváth Csaba, móri természetvédő szerint ez nem ilyen egyszerű.

A kivitelező szerint nem zavarja majd olyan nagy mértékben a természet nyugalmát a három mászó pálya, ám Horváth erről így nyilatkozott -Az erdei ösvényeket járva is okozunk egy minimális taposást, de nem összevethető azzal a pusztítással, amit egy via ferrata megépítése okoz egy érzékeny sziklagyepben. A blogbejegyzésben feltüntetett négy védett növény közül kettő, a nagyezerjófű, illetve a tavaszi hérics közvetlenül a sziklafal melletti sziklagyepeken található. Utóbbi állományának egy részét a siklóernyősök már teljesen tönkretették és ez bizonyítható, ugyanis a taposási kár műholdas felvételen is látszik.

Mint megtudtuk más védett fajok is veszélyben vannak, ugyanis a sziklafal olyan növényeknek is otthont ad, mint az Árlevelű len, a Délvidéki árvalányhaj, az Üröm-vajvirág, a Homoki vértő vagy a Sulyoktáska. Ezek mellett sérülhet az élőhelye a Magyar repcsénynek és a Nyugati pikkelypáfránynak is.

Augusztusig biztosan nem dolgoznak

A növények is fontosak, ám leginkább egy ritka madárfaj, a fokozottan védett bajszos sármány jövője lett a gyújtópont a két oldal között. A teljes hazai állomány 400-700 közé tehető a MME honlapján található, 2008-2012 közötti időszakban gyűjtött adatok szerint, ám a kivitelező olyan szakvéleményt kapott a felkért biológustól, mely szerint nem fészkel ott ez a sármány fajta, csak néha látható a környéken. Ettől függetlenül az építtető cég ígéretet tett arra, hogy ha meg is jön az engedély, nem látnak hozzá a munkálatokhoz, csak augusztusban, amikor már lezajlott a fokozottan védett madár költési időszaka, így a sármány nem pusztul ki.

Nem pusztul ki, mert mi nem hagyjuk, volt erre a határozott válasza a természetvédőknek. Horváth hozzátette: – Szeretném hangsúlyozni, hogy Fejér megye egyetlen jelenleg ismert bajszos sármány fészkelő területe a Csóka-hegyi kőfejtő és annak közvetlen környéke. Tévesen gondolja, aki azt hiszi, hogy esetleg néha néhány egyed bukkan fel, mivel a terület hegylábi részét heti rendszerességgel monitoringozzuk, tehát pontos adataink vannak, hogy stabil, 5-6 költő pár tartózkodik, tart revírt a területen. Ezeket az adatokat több tucat fotóval tudjuk alátámasztani. A fokozottan védett bajszos sármányok költési idejében nem csak az építés járna károkozással, hanem a későbbiekben a költési időben történő mászás is. A kivitelező tehát ígéretet tesz arra, hogy a bajszos sármány költési idejét követően építi meg a ferratát, de hogy utána mi lesz, arról hallgat. Arról nem esik szó, hogy a 2022-es költési időtől kezdve zárva lesz-e a via ferrata a nagyközönség előtt minden évben, márciustól júniusig? Ha ezt az üzemeltetők nem vállalják, akkor az nagyjából azzal egyenértékű, mintha azt mondanánk valakinek: a karácsonyt nyugodtan ünnepelhetik otthon, az autópályát január elsején kezdjük építeni a nappalijukon keresztül.

Hogy mi fog kipusztulni és mi nem, az nagyban függ tőlünk is! mondják a természetvédők: – Szerintünk számos példa van arra, hogy közönséges fajok kihaltak, vagy kihalás szélére sodródtak az emberi beavatkozások miatt. A Móron egykor gyakori ürge mára fokozottan védett és a nagyfejű csajkó teljesen kipusztult a környékünkről. De eltűnt Csókakő és Mór térségében a korábban ott fészkelő kövirigó, barna kánya, kis őrgébics, szalakóta, kerecsensólyom és így tovább. Hosszan sorolhatnám, hogy mennyi faj tűnt el csak úgy, némán.

A kivitelező elmondta, hogy nemcsak a madarakra és növényekre kértek szakértői véleményt, hanem teljes hatástanulmány is készült az építésről, üzemeltetésről és annak hatásairól. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban Horváth úgy fogalmaz: – A via ferratahoz el is kell jutni a túrázóknak, le kell parkolni az autóval, oda kell sétálni, alatta gyülekezni, ez mind további taposással és a tapasztalatok szerint szemeteléssel, illetve különféle egyéb károkozással jár. Szintén a tapasztalatok mutatják, hogy a kirándulók nem csak a kijelölt utakat használják. A sziklafalakon a rendszeres használat során gyakran különféle gyomnövényeket, olykor idegenhonos, invazív fajokat hurcolnak be az emberek és ezzel teljesen tönkre tehetik az élőhelyet.

Még engedélyeztetési szakaszban van?

Az építkezés a kivitelező szerint még nem indult el, ugyanis jelenleg az engedélyeztetési szakaszban van a folyamat, azonban ezt is máshogy látják a természetvédők.

Horváth Csaba szerint:

– Ami az illegális építést illeti, lehet cáfolni, de a mellékelt fotók bizonyítják az állításunkat. A 2020.03.12-én illegálisan megkezdett építési munkák során a sziklafalon minden mozdítható sziklát lelöktek és velük együtt védett növényeket is lesodortak, válogatás nélkül, és nemcsak a szigorúan vett útvonal mentén.

A madarak és a növények védelmében a természetvédők kompromisszumot nem kötnek, inkább alternatív megoldásokat javasolnak. Az egyik szerint menjen mindenki mászni a Mórtól 35 kilométerre álló tatabányai turulszobor alá, ahol már van már kiépített pálya, míg a másik lehetőség a Csókakői vár alatti parkolónál található sziklafal, mely nincs tele védett természeti értékekkel.

Kapcsolódó cikk:

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-tervek-szerint-via-ferrata-epulne-a-csoka-hegyen-de-vannak-akik-ezt-ellenzik-4938262/