Beszédes József nevét és munkásságát tisztelet övezi Fejérben

Beszédes Józsefnek nemcsak a neve ismert Fejérben, Székesfehérváron, de tisztelettel övezett a munkássága is. Mellszobra a megyeszékhelyen, a vízügyi igazgatóság székháza előtt áll a Balatoni úton. Emlékműve a Palotavárosban, a Beszédes József téren. Felirata szerint: „Beszédes József (1787–1852) vízépítőmérnök, szabályozta a Sárvizet, lecsapolta a Székesfehérvárt övező mocsarakat, ahol később a mai város egy része felépült.”

A vízügyi igazgatóság 2012 októberében emlékoszlopot emelt a Sárvíz-völgy vízgazdálkodását megalapozó vízmérnök emlékezetére Cecén. A Nádor-csatorna hídjánál, a csatornaőrháznál felállított faragott faoszlop a szintezési alappont szomszédságában helyezkedik el, s egyben emléket állít a Sárvíz szabályozásának, a torkolatáthelyezésnek, a jelentős fenntartási munkáknak, a Sárvíz mederrendezésének és számos műtárgy építésének.

Fejér megyében három Beszédes-kő (szintezési alappont) található: az egyik eredeti helyszínén, Cecén; a másik Szabadbattyánban, a Cifrakert kapujában; a harmadik Soponyán, a Beszédes téren.

A Fejér megyéhez köthető szabályozási terveket úgy módosította, hogy például a Sárvíz mélyebben futó medre (a fenékcsatorna) alkalmas legyen a mocsarak lecsapolására. S hogy a völgylábak mentén magasabban kiépített, de a Sárvízzel szinte párhuzamosan vezetett mesterséges csatorna (az övcsatorna) – a külvizek levezetése mellett – a vízimalmok működtetéséhez szükséges esést és vízmennyiséget is biztosítsa.

Beszédes József 1787. február 12-én született az egykori Bács vármegyei Magyarkanizsán, és 1852. február 28-án hunyt el Dunaföldváron. A mezőgazdasági vízépítés és víz­szabályozás kiemelkedő tudású művelője az egri teológián kezdte tanulmányait, majd a pesti tudományegyetemen filozófiát, a mérnöki intézetben műszaki tárgyakat tanult. Gyakorlati tevékenységét 1811-ben a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kezdte, majd az Esterházy család uradalmi mérnökeként végzett vízrendezési munkálatokat; 1816 és 1825 között a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöke. 1820 és 1825 között a Duna baja–bátai szakaszának árvízvédelmi vonalát építi ki, ezzel 160 ezer hektár ármentesítését megvalósítva, s lehetővé téve a Sárköz gazdasági felemelkedését. Jelentős munkája 1833 és 1840 között az Arad megyei fehér-körösi Nádor-malomcsatorna, első ipari célú csatornánk. Tervet készített egy többcélú Duna–Tisza-csatornára. Úttörő mun­kát végzett a Balaton vízszintjének szabályozása terén; a Balaton megmentőjeként is emlegetik. Jelentősek a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó tervei, nagy szerepe volt a Tisza-szabályozás megkezdésében.

Szerteágazó mérnöki tevékenysége mellett a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtője, valamint a Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja volt. Nyelvújítóként napjainkig velünk vannak „magyarított” szavai: mint hossz, viszony, szög, táv, terület.

(Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Magyar Szabadalmi Hivatal, Fejér Megyei Hírlap)