a nemzeti összetartozás napja

2019.06.05. 07:35

Megyeszerte megemlékezéseket tartottak kedden

99 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az I. világháborút lezáró trianoni „békeszerződést”, amelynek következtében Magyarország területe kevesebb mint harmadára csökkent, magyarul beszélő állampolgárai közül pedig 3,2 millió az újonnan húzott határok mögé került.

V. Varga József, S. Töttő Rita, Borsányi Bea, Bokros Judit

Területeinket elvették, de szívünk érzését nem másíthatják meg – Polgárdi

A megemlékezés záróakkordjaként az elcsatolt országrészeket nemzeti színű szalaggal fűzte egybe a mai Magyarországgal Nyikos László polgármester és Köntös Zoltán alpolgármester. A nemzeti összetartozás napján, kedden délután a város önkormányzata a Május 1. ligetben álló Trianon-emlékműnél tartott megemlékezést. Amint elhangzott: az igazságtalan békediktátum darabjaira szaggatott egy ezeréves, egységes és sokszínű régiót. A szeretet, a lélek, a kultúra, a nyelv azonban nem zárható el országhatárral. Bárhol is legyünk a világban, a gyökereink egybe- és összetartanak bennünket. A polgárdi megemlékezéssel egy időben, szinte percre pontosan, 99 éve, 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor hirdették ki a trianoni békediktátumot – kezdte emlékező beszédét Nyikos László polgármester. Szétvágták és megcsonkították hazánkat, elvették szülőföldünket, javainkat, természeti kincseinket, erdeinket és

Az elcsatolt országrészeket nemzeti színű szalaggal fűzte egybe mai hazánkkal Nyikos László polgármester (j) és Köntös Zoltán alpolgármester Fotó: V. Varga József/Fejér Megyei Hírlap

– A mai napon arra emlékezünk, hogy a határokat figyelmen kívül hagyva, ám mégis tiszteletben tartva, hiszünk a magyarság összetartozásában, hiszünk abban, hogy a magyar nép egy és megbonthatatlan egység a szívünkben, amelyet semmilyen nagyhatalom vagy külső erő nem szakíthat szét – folytatta az elöljáró. Ennek bizonyítéka a csíksomlyói búcsú is, ahova évente több százezer magyar zarándokol el a Kárpát-medencéből, hogy a Szűzanya oltalmát kérve imádkozzon a magyar hazáért. A városvezető e helyről is üdvözölte a jelenleg Erdélybe tartó polgárdi zarándokokat, megköszönve, hogy képviselik szűkebb pátriájukat.

– Területeinket elvehették, de a szívünk érzését nem másíthatják meg. Nekünk Magyarország a mindenünk, és kiállunk mellette minden körülmények között – zárta gondolatait Nyikos László. – Kérem, soha ne hagyják ezt az érzést elveszni, mondják el gyermekeiknek és unokáiknak, hogy mi vagyunk az egyetlen ország a földkerekségen, mely önmagával határos, és amíg magyar ember él azokon a vidékeken, addig szívünk jogát fenntartjuk, mert egyek vagyunk, egybe tartozunk, és ezt szent meggyőződéssel hisszük!

A műsorban közreműködött a polgárdi kórustalálkozón részt vevő lepsényi általános és művészeti iskola énekkara és a sárosdi baptista általános iskola kórusa, Gabrieli-Kiss József, Kiss Bernadett, Kissné Révfalvi Andrea és Koltai Flóra vezetésével. Hegedűn játszott Kissné Révfalvi Andrea, szavalt Pintér Marcell, szólót énekelt Kiss Patrícia.

V. Varga József

Koszorúval emlékeztek a trianoni emlékműnél Kápolnásnyéken

A nemzeti összetartozás napja alkalmából megemlékezést rendezett a kápolnásnyéki önkormányzat a helyi Trianon-emlékműnél, ahol Kovács Gábor képviselő, történelemtanár mondott megemlékező beszédet a békediktátum körülményeiről, a Magyarországtól elvett területek sorsáról és a magyar népet ért veszteségekről.

Podhorszki István, Vallér István és Kupi László Fotó: önkormányzat

Hangsúlyozta, hogy ez a ránk kényszerített csapács a nemzetnek mibe került, s ebből hogyan lehetett kilábalni. A megemlékezést követően az önkormányzat képviselői – többek közt, ahogy az a képen is látható, Podhorszki István, a település polgármestere, Vallér István képviselő, Kupi László, a pénzügyi és településfejlesztési bizottság elnöke, Szabó József alpolgármester és Kovács Gábor képviselő – koszorút helyeztek el.

S. Töttő Rita

Emlékezés és ünnep Csákváron

Az ünnepi forgatókönyv szerint zajlott a kedd délutáni városi megemlékezés Csákváron, ahol munkanap lévén maroknyian gyűltek csak össze a Hősök Emlékművénél. Illés Szabolcs polgármester ünnepi beszédében rámutatott: június 4-én egyszerre emlékezünk és ünnepelünk. Emlékezünk a 99 éve történt tragédiára, de ünnepeljük magyarságunkat, nemzetünk megmaradását, összetartozását, hiszen a magyarság megmaradt Trianont követően, a későbbi vérzivataros időkben is. Magyarország nem süllyedt el az igazságtalan békediktátumot követő évtizedekben sem, amit viszont nem mondhat el magáról sem Csehszlovákia, sem Jugoszlávia és Nagy-Románia sem született meg.

Illés Szabolcs (jobbra) polgármester az elődök nagyságáról, erejéről szólt az ünnepségen Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap

Megemlékezett az elődökről, akik a veszteség ellenére felálltak és újjászervezték, újjáépítették az országot, és töretlen hittel élték túl Trianon tehetetlen elkeseredettségét és a mindennapok harcait egy összement, új országban. Ha ők nem lettek volna erre képesek, ma a magyarság sem létezne, és június 4. csak gyásznap lenne. Így azonban ez a nap arra is tanít minket, hogy összefogással, kellő alázattal és bátorsággal még a legnehezebb helyzetben is meg lehet újulni. Az ünnepség koszorúzással zárult, majd Táborosi Zsuzsanna, a Kutató Tanárok Országos Szövetségének alapító tagja tartott előadást az I. világháborúról és következményeiről. A program a Szürke senkik című film vetítésével zárult: egy magyar– osztrák–román felderítőcsapat öngyilkos küldetéséről szól, akik ellenséges vonalak mögött kísérelnek meg megsemmisíteni egy olasz kommunikációs központot.

Borsányi Bea

Martonvásári megemlékezés – A tragédia ellenére a magyarság él

A találó nevű Emlékezés terén rendeztek kedden ünnepséget koszorúzással Martonvásáron. A városban egyszerre emlékeztek meg a nemzeti összetartozás napjáról és a hősök napjáról. Az ünnepség helyszínének közelében, a Brunszvik- Beethoven Közösségi Ház és Könyvtár melletti parkolóban a Nagy-Magyarország területét ábrázoló alkotást fedeztünk föl. Faragó Tímea rendezvényszervezőtől meg is tudtuk: a BBK és a Beethoven Általános Iskola együttműködésének köszönhetően, méretarányosan, tájolva, purhabbal készült el a régi határ modellje. Ezt aztán piros-fehér-zöldre festették, s a gyerekek egy-egy papírból készült piros pipacsot is beletűztek. A fiatalságot tehát így vonták be az emlékezésbe, s kedden vetítést is rendeztek nekik Trianon kapcsán, illetve az évforduló miatt 99 nemzeti színű lufit engedtek föl az égbe.

A nemzeti összetartozás emlékművénél Szabó Tibor polgármester és Stefkovits Ferencné óvodaigazgató koszorúzott Fotó: Fehér Gábor/Fejér Megyei Hírlap

Az Emlékezés terén a zászlófelvonás után Oláh László nyugalmazott alezredes, a Pákozdi Katonai Emlékpark szakmai igazgatója mondott beszédet. Úgy kezdte: talán nem véletlen s lehetőséget kínál az, hogy ilyen közel esik egymáshoz a gyereknap, a pedagógusnap, a hősök napja és a nemzeti összetartozás napja. A trianoni tragédia utáni túlélésben ugyanis szükség volt a gyerekekre, a családokra és a pedagógusokra is ahhoz, hogy a generációk emlékezhessenek. A mi mai feladatunk szintén az, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk a nemzeti összetartozásra, és megmutassuk, hogy ilyen mértékű tragédia után is él a magyarság – hangsúlyozta a szónok. Az ünnepség végén az emlékezők koszorúkat helyeztek el a nemzeti összetartozás emlékművénél, valamint az I. és II. világháborús emlékműnél.

Bokros Judit

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában