Hogyan ússzuk meg a nyarat vízi balesetek nélkül?

Minden évben hallani újabb és újabb halálos balesetekről – úszni nem tudó, és vízibicikliről leeső gyerekekről, bányatóban elmerülőkről, vagy sekély vízbe fejest ugrókról. Vízimentőként hogyan látod a helyzetet, mennyire felelősségteljesek az emberek, ha fürdőzésről van szó? Volt már rá példa, hogy rászóltál valakire, nehogy baja essen?

- Igen, sajnos minden évben előfordulnak balesetek, sajnos halálos kimenetelűek is. Ezek szinte mindegyike elkerülhető volna, ha az emberek betartanák azokat az alapvető szabályokat, magatartási normákat, amik ide vonatkoznak, pl.: nem ugrálunk, illetve csúszdázunk vízibicikliről vízbe, ha nem győződtünk meg a víz mélységéről úszni nem tudók esetében. Lehet még 5 m-rel odébb leért a lábunk, de a víz bárhol hirtelen mélyülhet, illetve lehetnek árkok, ahol hirtelen 50 cm szintkülönbség is előfordul, ez egy gyereknek elég, hogy elmerüljön. Ugyanez fordítva is igaz lehet, hogy vígan ugráltuk a fejeseket, de a következőnél már fejjel az iszapba fúródunk. Többségben a bányatavakban alapból tilos a fürdőzés, nem véletlenül, hiszen gyorsan mélyülnek és sokszor ki tudja, mi maradt a víz alatt, amibe belekeveredhet a fürdőző: otthagyott felszerelések, drótkötél, szemét stb. Tapasztalataim alapján többségében felelősségteljesek az emberek a strandolást illetően, de mindig előfordulnak kirívó esetek, természetesen ilyenkor figyelmeztetni kell őket. Ez is nehéz dolog, mert általában ezek az emberek jó eséllyel még ki is kérik maguknak a dolgot…

A tavak körüli időjárás gyakran másabb, mint amihez hozzászoktunk, hirtelen csaphat le a vihar. Ennek ellenére sokan nem veszik komolyan a viharjelzéseket. Javult ez a tendencia az utóbbi időben, vagy most sem foglalkozik a jelzésekkel mindenki?

- Az túlzás, hogy a tavak körül más, mint amihez szoktunk, inkább megvan mindegyikre a jellemző tulajdonság, pl. uralkodó szélirány, de ezeket egy átlagos nyaraló úgy sem veszi figyelembe. A viharjelzésekkel szerintem nem is az a baj, hogy nem veszik komolyan, hanem azt se tudják mikor mit jelez a lámpa!

Alapfok

Gyenge légmozgás

(0-15 km/ó)

A víz teljesen sima

Mérsékelt szél

(15-25 km/ó)

A vízen gyenge fodrok, hullámok jelentkeznek.

Élénk szél

(25-40 km/ó)

Kisebbtől közepes hullámok jelentkeznek.

Első fokú viharjelzés

(percenként 45 villanás)

Erős szél

(40-60 km/ó)

Nagyobb hullámok jelennek meg, csónakok csak partközelben lehetnek. Gyakorlott szörfösök szele.

Másodfokú viharjelzés

(percenként 90 villanás)

Viharos szél

(60-80 km/ó)

Nagy, tarajos hullámok jelennek meg, csónakok nem mehetnek a vízre. Nagy vitorlások is csak a megfelelő intézkedések mellett.

Erős vihar

(80-100 km/ó)

Hatalmas hullámok jelentkeznek, a hullámok tetejéről elporzik a víz. A motoros hajóknak is partra kell térniük.

Orkán

(100 km/ó fölött)

Porzó víz, vízfüggöny jelentkezik. A víz fölött gyakorlatilag a látástávolság 0 méter. Csak speciális mentőhajók mehetnek a vízre.

A másik dolog, hogy sokszor verőfényes, szélcsendes időben is elindul a viharjelzés, és miközben a vízimentő tessékeli ki a vízből az embereket, nem értik hogy miért történik ez. De a viharjelzés nemcsak a pillanatnyi időjárást mutatja, hanem az előrejelzést is.

Sokan kampányolnak azért, hogy legyen mentőmellény legalább a gyerekeken a vízibiciklin, ennek ellenére nem gyakran látni. Érdemes lenne ezt akár jogszabályba is foglalni szerinted?

- Igen, ezt sokszor pedzegették, sajnos jelenleg nincs előírva semmi mentőfelszerelés. Rosszabb kölcsönzős megoldja egy felelősségi nyilatkozattal, a jobbik tart mentőmellényt, ami nélkül gyerekeket fel sem enged… Szerintem egy felelősségteljes szülő amúgy se hagyná a gyerekét, hogy csukafejeseket ugráljon, a csúszdázás, illetve egy jó „bomba” ugrás élményét pedig nem venné el a mellény. Így sok baleset elkerülhető lenne. Amúgy van most egy kezdeményezés, amit a Balaton Fejlesztési Tanács indított, hogy kötelező legyen legalább mentőfelszereléssel ellátni ezeket a vízi járműveket.

Mennyi ideje van egy vízimentőnek, ha látja, hogy valaki bajban van (a vízben)?

- Semennyi. Azonnal cselekedni kell és a lehető legbiztonságosabb módon a segítségére sietni.

Általában az a kép él a vízimentőkről, hogy egész nap a hasukat süttetik vagy evezgetnek a csónakjukban, és csak nagy ritkán kell menteniük. Pontosan mi egy vízimentő feladata? A parton levőket is figyelned kell?

- Jobb is, ha ez a kép él az emberekben, mert akkor nem volt baj… Egy vízimentő feladata több dologból is áll, mint csak hogy napozgasson. Nyitás előtt a strandot átnézni, veszélyforrásokat megszüntetni, gondolok itt a lépcsők csúszásmentesítéséről, balesetveszélyes tárgyak vízből-partról eltávolításáról, illetve a strand üzemeltetőjének jelezni, ha valami veszélyforrást észlelt, amit nem tud elhárítani. Műszakban a feladat a strand szabályzatának megfelelően a strandolást felügyelni, viharjelzés esetén az intézkedéseket megtenni, a vendégeket elsősegélyben részesíteni (a fáj a fejem, kéne egy fájdalomcsillapító nem ide tartozik), illetve a bajbajutottakon segíteni, valamint további segítséget hívni mentők/tűzoltók/rendőrök

Ha a vízben úszva látjuk, hogy valaki bajban van, érdemes segíteni rajta, vagy inkább csak segítségért kiáltsunk, mert velünk is baj történhet?

- Mindenképpen hívjunk segítséget, az legyen az első. Utána mérlegelni kell, hogy tudunk-e segíteni, vagy nem, pl. egy pánikban lévő ember jó eséllyel miket is magával ránthat, de akinek csak begörcsölt a lába, nehézkesen úszik, és tud kommunikálni, neki segíthetünk, amíg a segítség megérkezik.

Mit tehetünk, hogy vidám élmény maradjon a fürdőzés és elkerüljük a bajt?

- Mindig tartsuk szem előtt a strand szabályait. Alapvető dolgokat: ne legyünk egész nap a napon, használjunk naptejet, fogyasszunk sok folyadékot, ne ugráljunk felhevült testtel a vízbe, alkoholos befolyásoltság esetén maradjunk a parton, szúnyog/kullancsriasztó is jól jöhet, kb. mindenkinek van okostelefonja, azon figyeljük az időjárás előrejelzést, értékeinket ne hagyjuk felügyelet nélkül, de a gyerekeket meg főleg, ha van mód rá.