Ligeti Dávid veszélyes párhuzamot lát a jelenkori és a száz évvel ezelőtti történelem között

A fenti mondatot Ligeti Dávid történész mondta A katona­tanácsok szerepe Magyarország bolsevizálódásában című előadásának elején a megyeháza közönségének. Arról beszélt, hogyan készítették elő hazánkban a tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltását a szovjet-orosz befolyás által létrejött katonatanácsok.

– Klasszikus leninista recept alapján jöttek létre: ha egy társadalmat szét akarunk bomlasztani, be kell épülnünk annak szövetébe, el kell hitetni az emberekkel, hogy demokratikus átalakulás következik, de ez csak egy eszköz, egy álca. A katonatanácsok is csak eszközök voltak a bolsevikok kezében – ismertette.

Ligeti kifejtette, e tanácsok, vagyis szovjetek szervezése 1917 novemberében indult Szovjet-Oroszországban. A világháború után Oroszországból Magyarországra visszatérő hadifoglyok jelentékeny részét bolsevik agitáció érte.

– Elegük volt a háborúból. Elhitték, hogy új világrend bontakozik ki, ahol már nem lesz szükség se egyházra, se Istenre, se családra – mondta Ligeti, állította, a Tisza-gyilkosság kitervelői is hadifoglyok voltak. 1918 októberében jött létre a Budapesti Katona­tanács. – Abban voltak érdekeltek, hogy a régi rendet, illetve a hadsereget felbomlasszák. Megkezdődött Budapesten az agitáció, sokszor erőszakkal – magyarázta a történész. – A katonatanácsok élen jártak abban, hogy Magyarország 1918 végén, 1919 elején összeomoljon. Ez az egész társulat morálisan bomlasztotta szét a társadalmat. Azt mondták, hogy hazára már nincsen szükség, és hogy mindegy, hol lesznek a határok, mert úgyis egy nagy testvéri köztársaságban egyesülünk majd! – fogalmazott Ligeti, aki szerint hasonló eszmék a mai napig terjengnek. Már csak emiatt is érdemes vizsgálni a százéves múltat.