a Császár-víz völgyéről

2019.02.08. 14:00

Kanalasgémek zámolyi óvodája

A vizes élőhelyek világnapján a Császár-víz völgyéről tartott előadást Kovács Gergely, a Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány munkatársa a Sóstó Természetvédelmi Terület látogatóközpontjában.

Majer Tamás

Sirályok a Pátkai-víztározó felett

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A Vértesből folyik alá a 27 kilométer hosszú Császár-víz. Érinti a csákvári rétet, átfolyik a Zámolyi- és Pátkai-víztározón, majd megérkezik a Velencei-hegység mellé, hogy aztán táplálhassa a Velencei-tavat.

– A csákvári rét élővilágából két élőlényt választottam ki bemutatásra – repítette előadása közepébe a hangyaboglárkát, (amely nem virág-, hanem lepkefaj) majd a parlagi sast a szakember.

A hangyaboglárka különleges teremtés, a rovarvilág „kakukkja”. Hernyóként egy virágban kezdi életét, ebből hamar távozik, majd, ha szerencséje van, a hangyák begyűjtik a réten. – De csak 2-4 hangyafaj van, amelyek megérkezése esetén nyert ügye van a hangyaboglárkának. Ha olyan hangyák találnak rá, amelyre a természet ezt a rendszert kitalálta, akkor ők „hónuk alá csapják” a hernyót, és beviszik a bolyba – fogalmazott érzékletesen Kovács Gergely. – A boly bejáratánál tulajdonképpen kémiai jelszót kér egy őrhangya a hernyótól, amelyet meg is kap. A szag azt mondja, hogy jóbarát, nem ellenség, nem ennivaló. A hernyó aztán itt parazitaként él, majd bebábozódik, hogy aztán július, augusztus környékén kirepüljön, s imágóként (tulajdonképpen lepkeként) letöltse egyhetes életét, amelynek lényege a gyors pártalálás. Majd petéket rak, amelyek kikelnek, és újrakezdődik az egyéves ciklus, amelyben fejlődésének minden szakasza benne foglaltatik.

Kovács Gergely a sóstói látogatóközpont „katedráján”
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Egy szintén repülni képes, de meglehetősen más dimenzióban mozgó állatról is szólt: a parlagi sasról. (Természetvédelmi értéke igen magas: egymillió forint.) A szakember ismeretadása szerint 200 pár él hazánkban, legfőképpen az Alföldön, de kettő-három, esetleg négy pár mifelénk, a Dunántúlon is fellelhető. A Vértes körzetében, Csákberény és Vértesboglár környékén jelennek meg olykor.

A 272 hektáros Zámolyi-víztározóra térve Kovács Gergely rámutatott egy különös, szívmelengető jelenségre. A sekély vizeket kedvelő kanalasgémek hazánkban számos helyen fészkelnek, ennél a tározónál éppen nem. No de:

– Az egész kárpát-medencei kanalasgém-állomány térképén, okostelefonjában benne vannak a Zámolyi-víztározó koordinátái! – ruházta fel emberek használta kütyük kezelési ismeretével a madarakat a szakember. A lényeg, mindenünnen érkeznek ide kanalasgémek. Ezt a meggyűrűzött madarak mozgásának megfigyeléséből tudják a szakemberek.

Sirályok a Pátkai-víztározó felett
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Ha távolból nem is tömegével, de a Hortobágyról, a Kiskunságról, a horvátországi Bródról is jönnek ide kanalasgémek, nemcsak Dinnyésről.

– A fiatal kanalasgémek nagy óvodája a Zámolyi-víztározó – vont mérleget az előadó. A csalai szeméttelephez közeli Pátkai-víztározó egyik jellegzetes madara a sirály.

– A sirályoknak gyakorlatilag két dolog kell: ennivaló és víz. A szeméttelepen garantáltan van nekik eleség egész évben – magyarázta meg jelenlétüket. A sirályok két perc alatt repülnek el a víztározótól a szeméttelepig.

Kovács Gergely beszámolt róla, hogy sarki- és jegessirály-egyedet is megfigyelt már a Pátkai-víztározónál.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában