Igazi magyar és kálozi klasszikus, paprika és paradicsom szerelméből

A szabadtéri főzés kíván némi rutint, hiszen az alapanyagok másként reagálnak egy ilyen közegben, szemben például a konyha tűzhelyének melegével. Kálozon ezúttal lecsó készült a kisebb-nagyobb bográcsokban, s itt is igaz volt: ahány ház, annyiféle szokás. Tojás, rizs, tarhonya, krumpli egyaránt kerülhet az ételbe, de mint megtudtuk, a bab sem ördögtől való alapanyag. A főzőverseny negyedik helyezettjei is e növény mellett tették le voksukat, s úgynevezett tojással újragondolt borsodi lecsót készítettek.

– A recept alapja valójában nem saját találmány, szóval nem tudom, pontosan mitől borsodi – mondja nevetve a főszakács, a kálozi Rábai Zoltán. Az internetről ellesett ételrecept alapját a tejföl adja, a lecsó ízvilága a belecsempészett babtól és tükörtojástól lesz még különlegesebb. Az elkészítési módot tekintve a hagymát, paprikát, paradicsomot össze kell vágni, s azokat kell összefőzni. Amikor már majdnem megfőtt a zöldségmix, a habarásnál arra kell vigyázni, hogy azt ne kapja össze a tejföl. A bab a legvégén kerül az ételbe, hogy ne főjön túl. A szabadtéri változatnál Zoltán és két fia – ifjabb Rábai Zoltán és Attila – mirelitbabot használtak, hiszen azt nem kellett előző este beáztatni, azonnal felhasználható volt. A borsodi lecsóval tavaly második helyet értek el, az idei, babbal és tükörtojással kiegészített változat pedig végül a negyedik helyre repítette a Vidám Lovas Barátok nevű csapatot.

Jól csúszott

A főzőversenyen Szabó Gábor is csapatban indult, ám végül egyedüliként állt helyt a lecsók világban. Harmadik helyezett ételéhez túrós csuszát is tálalt – melyet természetesen nem szabadtéren, bográcsban, hanem még otthon készített el: a nagy melegben inkább nem kockáztatott a túróval.

– Ez egy hagyományos, tojás nélküli lecsó – mutat rá a kondér tartalmára Gábor. – A szalonnát zsírjára pirítottam, majd póréhagymán megdinszteltem, s rátettem a paprikát. Miután az megpárolódott, hozzáadtam a paradicsomot, aztán a gombát, végül pedig egy kis főtt, füstölt tarját, hogy legyen tartalma is az ételnek – teszi hozzá. Fűszerként sót, borsot használt, illetve egy kevés csiperkegombát.

Persze a tarja is saját „gyártmány” volt, mint Gábor mondja, ennek íze érződik az ételen is: nem mindegy, hogy három, hat vagy tizenkét hónap alatt hizlalnak fel egy disznót a gazdák. A háztájiság pedig az italban is megmutatkozott: a Szőlő-hegyes-erős csapat ezúttal száraz vörösbort kínált a lecsóhoz, bár Gábor ezt a verziót édes fehérrel ajánlja igazán.

Titkos, egyedi

– Ezt a lecsót mi találtuk ki – fogad büszkén Gyenis Róbert, majd beavat az elkészítési módba: – A hagyma mindennek az alapja. Mi mindezt egy kis házi füstölt szalonnával és házi szalámival spékeltük meg, majd különféle fűszereket adtunk hozzá. Hogy ezek pontosan mik, az titok – előzi meg kérdésemet.

Róberték ugyanis úgy tapasztalják, a fűszerek nagyban befolyásolják nemcsak az étel ízét, de annak helyezését is. Bár – egészíti ki saját magát – a Haverkák nevű háromfős csapat (Gyenis Róbert, Schnei-der József és Tibor) saját szájíze szerint készítette el a lecsót: ők amúgy is mindenhez babot tesznek.

– Kevésbé szeretjük a csípős ételeket, így ez a lecsó édes vörös babot tartalmaz csak. A szabadtéri főzésnél konzervet használtunk, mert könnyebb bánni vele: a bab előfőzött, így gyorsabban, egyszerűbben elkészül – részletezi, hozzátéve, a paprika és a paradicsom elkészültét megelőző tizenöt percben adják hozzá a növényt a lecsóalaphoz.

– Akkor az igazi, ha a bab puha lesz, nem fő szét, és tökéletesen illeszkedik a lecsóba, kevésbé szószosan – magyarázza.

Köretként kenyeret és sört ajánlanak hozzá, előtte pedig házi pálinkát szolgálnak fel az éhezőknek.

Jó kis háztáji

A kálozi versenyzők egytől egyig a háztáji alapanyagokra esküsznek – így volt ezzel Nagy Dávid és csapata is.

– A lecsónk alapja a csülök. Amikor a hús eléri a félkész állapotot, hozzáadjuk a bőséges paprikát, paradicsomot, majd a házi szalonnát, a sonkaszeleteket és a szalámit is – avat be Dávid, hozzátéve, a szalonna zsírjára pirítása sem maradhat el, amelyre a hagyma kerül.

– Hivatalosan a csülök bőre később puhul meg, emiatt sokan úgy vélekednek, ha a bőrke jó, akkor az egész csülök rendben van. Valójában ez nem igaz, hiszen a csülök sokkal inasabb, mint egy sima sertéshús. Ráadásul ez a hús saját tenyésztésű, egyéves jószágból készült, a csülköt nem forráztuk, így még inkább indokolt a hosszabb elkészítési idő – részletezi Dávid.

Mint a csapatok nagy része, a fűszereket tekintve ők is elsősorban a só, bors, fokhagyma hármasára esküsznek, de azért kömény, szerecsendió és majoránna is került az ételbe a házi paradicsomlé és pirospaprikakrém mellett. A tartalmas lecsó négy első és egy hátsó csülköt, 3-4 kilogramm paprikát, 1,5-2 kg paradicsomot is magában foglalt a 25 literes kondérban. A kálozi Dávid és társai végül sikert is arattak a háztájival, melyhez házi meggypálinkát és fehérbort kínáltak.