2018.07.11. 07:00
A vértesboglári óvoda a kitelepítés után nyitotta meg kapuit
„Kinézték a faluból, aki a »közösbe« adta a gyerekét, és nem otthon nevelte, ahogy ez annak idején szokás volt” – mondta el az óvoda vezetője a kezdetekről az intézmény 70 éves évfordulóján.
Az évfordulós kiállításon az egykori óvodások visszaemlékezéseit is el lehetett olvasni
Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap
A boglári óvoda valójában már 71 éves, hiszen az előzetes szervező- és toborzómunkát követően – amelyet nem mellesleg a kitelepítettek helyére Erdélyből érkező egyik család tagja és annak óvónő lánya kezdett el – 1947-ben nyitotta meg kapuit, 9 kisgyermekkel. Ma is ugyanabban a többször bővített és legutóbb idén felújított, korszerűsített épületben működik, amelyet még Esterházy Móric gróf építtetett intézője számára az 1880-as években, és amely a háborút követően üresedett meg, amikor lakója, akit kuláknak minősítettek, elmenekült a faluból.
– Mindig is kicsi, családias óvoda voltunk, csak két csoportunk van ma is. Az élet sosem volt egyszerű, hiszen kevés pénzből gazdálkodtunk, ezért jól jött minden segítség, amit akár a szülőktől, akár a helyi termelőszövetkezettől kaptunk. És persze rengeteg munkájuk van az óvodai dolgozóknak is – általában 3-4 óvónőt foglalkoztattak – abban, hogy mindig megteremtettek minden szükséges feltételt – mesélte Leitgib Lászlóné Marika, aki 1976 óta dolgozik az óvodában, és aki rengeteg munkát fektetett az ünnepség megszervezésével is.
A vértesboglári óvoda a kitelepítés után nyitotta meg kapuit
Ám azt mondja, tartozott ennyivel annak az intézménynek, amelytől olyan sokat kapott az évek folyamán. A kezdeti széntüzelésű kályha után olajkályhát állítottak a csoportszobába, amelyet a dadus hajnalban már befűtött, és gondosan elkerítették, nehogy baleset történjék. Azon a kályhán szárították a gyerekek ruháit, ha a szükség úgy hozta. Kezdetben a helyi boltba jártak az étkeztetéshez bevásárolni, aztán helyben készítettek elő és főztek meg mindent.
Azóta persze szinte minden megváltozott, modernebb és kényelmesebb lett. Megváltoztak a gyerekek is, akik az oviba járnak, ma már nemcsak Boglárról, de Bodmérról és Csákvárról is jönnek. Az óvoda német nemzetiségi jellege 1995 óta részben a német nyelv tanítására, részben pedig a helyben őrzött sváb hagyományok megismertetésére épül. A gyerekek aktívan részt vesznek minden helyi rendezvényen, amelyeken rendszeresen fel is lépnek.

Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap
– Óvodánk ma sem tartozik a „gazdagok” közé, ám a szakmai munkánkat tekintve minőségi intézmény vagyunk, és a jövőben erre szeretnénk továbbra is alapozni. Köszönet jár a dolgozóinknak azért, amiért ennyire lelkesek, képzik magukat és együtt élnek az óvodával – mondta el Frey Margit, az óvodát irányító általános művelődési központ és egyben az óvoda vezetője. Az intézmény jó viszonyt ápol nemcsak a fenntartó önkormányzattal, de a német nemzetiségi önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel is, valamint sok segítséget kap a szülőktől is, amiért ezúton is köszönet jár.