Még egy rendelet is megváltozott, csak Czigány Ildikó pilótanő lehessen

Czigány Ildikó több évtizedet töltött el a levegőben, bár az odáig vezető út igen rögös volt. Azért, hogy elérhesse álmait, még egy rendeletet is meg kellett változtatni – de ne szaladjunk ennyire előre.

Adott egy mosolygós, kellemes hangú hölgy, vállig érő szőke hajjal. Mint kiderül: nemrégiben a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa volt, a madarak akkor, azelőtt és azóta is fontos szerepet játszanak az életében. Lényegében ornitológusként tevékenykedik, mint mondja, ezek a kis repülő lények az ő kollégái.

- Honnan tudják, hogyan kell elrepülni Afrikába? Hogyan áll össze a térkép a fejükben? Honnan tudják, mikor és hol kell „tankolni”, hogy életben maradjanak? – tette fel magának kezdetben a kérdéseket Ildikó, amelyek aztán – a biológia iránti érdeklődése mellett – rádöbbentették arra is: a repüléssel szeretne foglalkozni.

Aztán mégis a Zeneakadémia zenetörténet szakjára járt – ez részint felmenőinek volt köszönhető. Édesapja, az idén 87 éves Czigány György ugyanis író, költő, zongoraművész és műsorvezető, így az „örökölt” tehetségének hála Ildikó is zenetörténészként diplomázott.

Utazásai során, amikor csak lehetett, bekéredzkedett a pilótafülkébe.

- Ismertek már, mint a rossz pénzt – mondja, hozzátéve: az igazi elhatározás, hogy repülni fog, akkor érett meg benne, amikor ösztöndíjasként Párizsba utazott.

- A leszállás viharos, szeles, esős időben történt, a rossz időjárási viszonyok miatt a pilóták fülébe kellett kapaszkodnom, hogy a fülkében stabil maradjak – idézi fel az emlékeket.

A Malév Repülőklubban, Dunakeszin kezdett vitorlázórepülőzni – először nem vették komolyan. Ildikó azonban kitartó és elszánt volt, hamarosan motoros kisgépet vezetett, aztán oktató lett belőle, még Floridában is elvégzett egy tanfolyamot. A ’90-es évek közepére már minden, a repüléshez szükséges elő-írással rendelkezett (például sikeres vizsgákkal, angol középfokú nyelvismerettel és orvosi alkalmasságival), aztán egy miniszteri rendeletbe ütközött: a szabályozás szerint a nők – egészségügyi okokból – nem lehettek utasforgalmi pilóták.

Ildikó azonban nem ijedt meg az előtte álló akadálytól: kérvényezte a rendelet módosítását, melyet kérésére megváltoztattak. Így a következő vizsgák, a típustanfolyam és egy amszterdami szimulátorhasználat után végre életében először pilótaülésben ülhetett – egy párizsi járaton.

Az első magyar pilótanő 2012 februárjáig, a Malév megszűnéséig dolgozott a légitársaság utasszállítóin. Aztán az állatkerti munkák mellett jógaoktatóként és karateedzőként is tevékenykedett. Egész életét meghatározza a pilótatársától hallott mondás: „Ha fáradt vagy, csináld fáradtan, de ugyanolyan jól”.