Székesfehérvár anno és most

A szemben látható Magyar Király Szálló 1820 körül épült meg, feltételezhetően Pollack Mihály tervei alapján, és a vele szemben álló lakóépület elkészítése is erre az időre datálható. A fehérvári belvárosba telepített gazdag németség e szélső házakban élt. A szegényebb németek az északra fekvő Felsővárosban építkeztek a 18. században.

A felső kép 1960-ban készült, s talán legfontosabb eleme az, ami nem látszik, a színház. Székesfehérvár sokáig úgy rendelkezett színi társulattal, hogy kőszínháza nem volt, viszont a város polgárainak igénye volt erre. Szkalnitzky Antal – aki a kor kiváló színházépítésze volt – tervezte meg a fehérvári kőszínházat, ahol 1874. augusztus 22-én mutatták be Katona József Bánk bánját. 1913-ban keresztelték Vörörsmartyra a színházat. 1944-ben a háborús támadások közben súlyosan megrongálódott az épület, miközben a teljes színház kiégett. Csak 1962-re sikerült felújítani a Vörösmarty Színházat, ami aztán 1980-ban és 2005-re kapott komolyabb ráncfelvarrást. Utóbbi 4 milliárd forint értékben teljes felújítást jelentett.

Az 1960-as fényképen a színháznak csak romjai látszanak az akkori nevén Velence Szálló mögött. A szálló csak 1870. körül kezdett el szállodaként működni, akkor kapta a Magyar Király Szálló nevet. A szocialista években Velence néven üzemelt, de csak 1958-tól lett ismét szálloda.

1960-ban a móri út kis forgalmát egyenesen bevezették a mai belvárosba, ezért látható a felső képen a megnyitott belvárosi bejárat. Mára ez a terület komoly közlekedési csomópont. Bár vannak elképzelések arról, hogy a Fő utcát megnyitják e tér irányában, ám nem az autóknak, hanem a belvárosi gyalogosforgalmat bővítenék a Zichy liget felé. E tervekkel csak az a gond, hogy nincs hova terelni a kialakult forgalmat.