Nehezen megy a termesztés

2021.05.14. 19:15

Nem épp a legkönnyebb mutatvány a spárga termesztése

Üzemlátogatást tettünk egy gazdánál, aki, talán a megyében egyedül, spárgatermesztésre adta a fejét. A feladat nem könnyű, a gépesítés szinte lehetetlen, és éveket kell gondozni a növényt, mire szedhető, de Kovács Márk Tamás nem adja fel.

Palocsai Jenő

Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Fejér megyei elnökével Rácalmásra látogattunk, ahol spárgát termeszt egy egyéni vállalkozó helyi gazda. Az 5 hektáros földdarab mellett álltunk le az autókkal, majd megismerkedtünk Kovács Márk Tamással, a gazdával és a spárgával, amit már sokan láttunk bacon-be csavarva, s ily módon megsütve, de szántóföldi termesztés közben annál kevesebben. Kovács összesen 160 hektár szántóföldi növénykultúrán dolgozik, ezek közé tartozik a spárgaföld is.

A NAK megyei elnöke elmondta: – Rendkívül fontosnak tartom, hogy amennyiben mód és lehetőség van rá, az emberek a helyi vagy elérhető távolságban lévő gazdáktól szerezzék be a család asztalára az élelmiszereket. A spárga ma még ritkaságnak számít, ám a hazai lakosság körében évről évre egyre népszerűbb. A közelmúltban tapasztalt folyamatosan emelkedés ellenére még mindig kevés, úgy fejenként 25 dekagramm kerül az asztalokra ebből az egészséges zöldségből évente.

Mint megtudtuk, Németországban a legnagyobb az egy főre jutó spárgafogyasztás, ők 1,7 kilót esznek évente. Nálunk mintegy 1420 hektár jelenleg az üzemi spárga termőterület, melyről évente 5000 tonna jön le.

Ültetés csak kézzel

A termesztés nem egyszerű, így erről alaposan kifaggattuk Kovács Márkot.

– Az öt hektáros területre 10 ezer magoncot, illetve gyökércsomót ültettünk – kezdett mesélni a kezdetek kezdetéről a gazda. – Ez egy évelő növény, ám három évig csak gondozni kell és csak utána lehet szedni. A sortávolságot annak megfelelően alakítottuk ki, hogy a traktor és a talajmaró elférjen a spárgasorok között, míg a soron belüli tőtávolság 20 centiméter.

A spárga növényvédelmet is igényel, attól függetlenül, hogy már termőre fordult-e vagy sem. A spárgabogár az egyik kártevő, ami rágja a növény friss hajtásait, míg a másik a spárgalégy, ami, ha megsérti a földből kiálló sípokat, akkor azok visszakunkorodnak, és élvezhetetlenné válnak. Nemcsak a rovarok árthatnak ennek az egyre népszerűbb zöldségnek, hanem a spárgarozsda is, hiszen ez a gombabetegség a legnagyobb ellenség.

A Kovács Márkék által termesztett fajta hivatalosan 7 tonnát tud teremni hektáronként
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A növényvédelmi kezeléseket természetesen csak szedési szezonon kívül lehet elvégezni, míg a gyomok eltávolítása kizárólag kapálással oldható meg.

Nemcsak a művelése, a szedése is csak kézzel történhet. Arra a kérdésre, hogy ha ennyire munka- és időigényes, akkor miért éppen a spárga, Kovács így felelt: – ­Fiatal gazda támogatásban akartam részt venni, emellett a spárgáról elmondható, hogy rendkívül magas vitamin és ásványi anyag tartalommal rendelkezik, emellett az egyik legegészségesebb zöldségféle, méregtelenítő, vízhajtó, de elsősorban finom.

Mindért le kell hajolni

Kovács Márk Tamás elmagyarázta: – Ha eljön az idő, egy speciális szedőkéssel vágjuk ki a spárgákat. Hivatalosan úgy veszik át, hogy 16 és 30 centiméter között kell lennie a hosszának, és az alján kell lennie egy 2-3 centis fehér résznek. Ez az a rész, ami azért marad fehér, mert nem kap fényt. A Galinlim fajta, amit én is termesztek, alkalmas a zöld és a fehér spárga termesztésére. A szín és az ebből keletkező ízkülönbség abból fakad, hogy a fehér spárga bakhátakban bújik, méghozzá fóliaterítés alatt, így a fény hiányában fehér marad.

A mennyiségre vonatkozó kérdéseinkre a gazda elmondta: – Az általunk termesztett fajta hivatalosan 7 tonnát tud teremni hektáronként. Maga a szedés úgy zajlik, hogy rekeszekbe szüretelünk, amikbe egyenként úgy 7-10 kiló közötti mennyiség fér el. Naponta 50 rekesz jön le az öt hektárról, de az hozzá kell tennem, hogy melegebb időszakokban olyan gyorsan nő, hogy akár naponta kétszer is szedjük.

A szedés után, hűvös, akár egy fokos helyiségben vagy hűtőben tárolva akár két hétig is eláll, ám közben folyamatosan csökkennek a beltartalmi értékei, tehát legjobb frissen fogyasztani.

Kovács Márk szerint nem a legjobb fajta a Gainlim, de mégis ez a legnépszerűbb, ezért döntött ő is mellette. Ez vékonyabb, mint a többi és elég korán elkezd bokrosodni, ugyanakkor nagyon bőtermő, lényegesen többet tud, mint a többi fajta.

Varga Imre István és Kovács Márk vizsgálja az idei spárgatermés minőségét. Egyre nagyobb rá a kereslet belföldön is
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Az eladás nem probléma

Még csak most bontogatja a szárnyait a rácalmási termesztő, de az értékesítés már szinte teljes mértékben megoldott. A gazda azt mondta erről: – Még csak most indult el a szezon, de már most nagyon sok érdeklődő van. Néha úgy alakul, hogy Budapesten egy csapat összeírja, hogy kinek mennyire van szüksége és közülük egy valaki lejön és elvisz egyben 50-60 kilót. Egyre nagyobb rendeléseink vannak más irányokban is, az éttermek is elkezdtek érdeklődni, de azért mindig el kell vinnem valamennyit Kiskőrösre, a leadó pontra is, mert itt, helyben nem tudom mindet értékesíteni.

Az árakról annyit tudtunk meg, hogy a korábban említett leadó ponton 600-700 forint között van egy kiló. Rácalmáson, a Szélescsapás utcában álló feldolgozó üzemben 1500 forint, de valahol háromezerbe is kerül kilónként.

Kovács Márk Tamás megmutatta a Szélescsapásúti kis családi feldolgozó üzemet is. Az épületben láthattuk, hogy a leszedett spárgát itt kiveszik a ládából, felteszik egy rozsdamentes gép futószalagjára és eltűnnek a sípok a gép gyomrában. A másik oldalon bukkannak elő, méretre vágva és mosottan, hogy a hosszú szállítószalag mellett állók minőségi osztályonként válogatni és kötegelni tudják. A feldolgozási folyamat végén a hűtőszekrény üveges ajtaja mögé kerülnek a csomagok, vevőre vagy az elszállításra várva.

Aztán nyáron véget ér a spárgaszezon és olyankor a sípok megnőnek, majd kibokrosodnak. Így fejlődik ki az akár másfél méter magas növény. Utána már lehet gombaölőzni, rovarölőzni. Ősszel aztán leszárad az egész lombfelület, és olyankor lehet rámenni előbb szárzúzóval, majd tárcsával a földre, miközben a növény hosszú, fagyokat is jól tűrő gyökerei a föld alatt bújnak.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget