Rág a májusi cserebogár

Az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába, a bogarak rendjébe, a ganajtúrófélék családjába tartozó minden­evő májusi cserebogarak teljes átalakulással fejlődnek ki, a Kárpát-medencében jellemzően három esztendő leforgása alatt.

A májusi cserebogár lárvái, a pajorok bizony bármelyik mezőgazdasági növény gyökerében képesek kárt tenni. A pajorok általában 4-5 centiméteresek, színük piszkosfehér, hátsó részük felé egyre sötétebbek, vastagabbak, rágói erősek. Miután megrágták a növények gyökerét, azok föld feletti részei elhervadnak.

A májusi cserebogár imágójának megkülönböztetése az erdei cserebogárétól ne­hézkes. Az imágók 23–30 mil­liméter hosszúak. A feje, az előtora és a potroha szürkésfekete, a szárnyfedői barna színűek. Potroha oldalán háromszög alakú foltok fedezhetők fel, a szárnyfedőket fehér szőrzet borítja.

Az imágók rendre április végén kezdenek rajzani, hogy aztán ezt egész májusban folytassák, a lombos fák és cserjék leveleit habzsolják. Júniusban sem ritkák.

A májusi cserebogár lárvái kifejlődése számára pompásan kedvező terület az agyagos barna erdőtalaj.