Valamennyi Fejér megyei borospince a halhatatlanság egy-egy szigete

Észak-Tolnai Hegyközség

Az Észak-Tolnai Hegyközséghez Fejér megyéből 5 borvidéki település (Aba, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég), valamint 20 borvidéken kívüli település (Alap, Alsószentiván, Cece, Csősz, Dég, Dunaújváros, Előszállás, Káloz, Kisapostag, Kisláng, Mezőszilas, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Sárbogárd, Sáregres, Sárszentágota, Soponya, Szabadbattyán, Tác és Vajta) tartozik.

– A termés nagyon szépnek mutatkozik – tudtuk meg Herczeg Gyöngyi borásztól –, azonban a zöldszüreti intézkedések mindenképpen ha­tással lesznek az ágazatra. Hogy milyennel, még nem tudható, mert ilyen intézkedésre eddig nem került sor.

A sok napsütés miatt a szőlő cukorfoka idén is várhatóan magas lesz, így minden borásznak meg kell találni a kellő egyensúlyt a sav- és a cukortartalom között. A megtermelt szőlő kétharmada – mint eddig – fehérbor alapanyagaként szolgál, és elsősorban magyar fajták (bianca, cserszegi fűszeres) vannak jelen. A vörösboroknál továbbra is a közismert nemzetközi fajták (kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon) a befutók.

Az Agrárminisztérium köz­leményéből tudjuk, hogy a sok­éves átlagnál jelentősen több, mintegy 190 millió hektoliter borászati termék készült az Európai Unióban 2018-ban, ami az utóbbi 10 év legmagasabb adata. Európai szinten egy komolyabb válság előjelei észlelhetők, amely elsősorban egy esetleges magasabb idei termés esetén következhet be. Az európai borpiaci helyzet indokolttá teszi, hogy a szőlő-bor ágazat szereplői segítséget kapjanak.

A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentését jelenti. A zöldszüreti támogatás pedig egy válságmegelőzés, válságkezelés céljából kialakított ideig­lenes támogatási forma, mely a borpiacon fellépő kereslet-kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá. E támogatás elsősorban azon szőlőtermelők számára jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel, így termésük idei elhelyezése bizonytalan.

Herczeg Gyöngyi kedvenc idézetét is megosztotta lapunkkal: „A szőlőből must lesz, a mustból bor. A szőlő ereje velünk marad, halálával kellett bevennie az időtlenséget. Ha körülnézel a pincében, vajon gondolsz arra, hogy isteneket őrzöl hordóidba zárva? Minden borospince a halhatatlanság szigete.” (Pilinszky János)

Etyek-Budai Borvidék

A virágzás két héttel korábban történt meg, mint a tavalyi évben, s ez meghatározza a szüret várható időpontját is – fogalmazott a Fejér Megyei Hírlap megkeresésére Körmendi József, az Etyek-Budai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Fejér megyét illetően a Velencei-tó és Etyek térségét tekintve illetékes hegy­község vezetője úgy véli, a hűvös május idején a szőlő nem tudott növekedni. Ezt követően érkeztek az esők, majd egy hirtelen meleg – ez utóbbi már kedvezett a növekedésnek, majd a virágzásnak.

– Az előző években nagyon korán volt a virágzás, az idei tehát inkább normális időpontnak mondható – tette hozzá a szakember. Ezért tavaly már július végén szüreteltek a borászok a térségben, idén augusztus 10-e körül várható a korai, irsai fajták szürete. Komolyabb betegség idén nem érintette a szőlőt ezeken a területeken, bár a sok eső, pára bizonyos helyeken peronoszpórát hozott – de csak néhol tapasztalták a tüneteket. A hegyközségi elnök hozzátette: – Megvolt a félelem a borászokban az év elején, hogy aszály lesz. Később ez a félelem átcsapott a másik irányba, amikor olyan sokat esett az eső… De szerencsére helyrerázódott a dolog, a szőlő sokat kibír – fogalmazott. A térség szőlőit eleddig az elemi károk is elkerülték, jégeső sem okozott jelentős kárt sehol. Hogy a következő időszak mit hoz, még nem tudni biztosan, de a remény elég erős: igen jó 2019-es borokkal mutatkozhatnak majd be a Fejér megyei borászok.

Móri borvidék

A tavalyi évhez hasonlóan, idén is kiemelkedő mennyiségű termésre számítanak a szőlősgazdák a Móri borvidéken. A szőlőterületek egészségi állapota megfelelő, ami igazán örvendetes, mert elkerültek minket azok a peronoszpóra­problémák, amik nem kímélték Szekszárdot, Balatonboglárt vagy Egert. Ők jelentős veszteségekkel kell, hogy számoljanak. „Nem lehet pontosan tudni, hogy mi az oka, hogy ez a vész elkerülte a Móri borvidéket. Talán azért vagyunk szerencsésebbek, mert jobb volt a csapadékeloszlás, de az is lehet, hogy a gazdák precizitását dicséri a területek megmenekülése a gombafertőzéstől”, mondta el kérdésünkre Varga Máté a Móri Borvidék Hegyközségének elnöke. Hozzátette, hogy a lisztharmat is csak kisebb táblákban jelent meg, főleg ott, ahol tavaly vélhetően magas volt a fertőzöttség. A virágzás szinte mindenütt jól sikerült, a fürtök, illetve a bogyók kiteltek, a madárkás fürt kevésbé jellemző ebben az esztendőben. Nagyon stabilak az ültetvények, ami annak is köszönhető, hogy mindig kaptunk annyi csapadékot, hogy komolyabb aszálytünetek még a fiatalabb ültetvényekben sem volt tetten érhetőek.

A szakember a szüret időpontjára vonatkozó kérdésünkre azt mondta, hogy talán visszatér idén minden a normális kerékvágásba. Ez sok termelőnek jó hír, ugyanis tavalyi évben a megszokotthoz képest két-három, de inkább jó három héttel korábban szüreteltek a kistermelők és a nagygazdák egyaránt. Most, a szőlők jelenlegi fenológiai állapotát tekintve úgy tűnik, hogy a régóta megszokott, hagyományosnak mondható időpontokra tolódik vissza a szüret, ami azt jelenti, hogy az irsait hozzávetőlegesen augusztus 20. környékén szedik majd az illatos fajták szerelmesei, míg a nagy borokat adó főfajtákat szeptember közepétől kezdik el szedni a gazdák és a modern kombájnok. Csütörtökön Mór kapott ugyan egy kis jeget, mondta Varga, és ez nem tett jót a Cserháton, a Vén- és a Kecske-hegyen, de egyik esetében sem jelentős a kár mértéke.

Összességében elmondható, hogy nem okozott a jég sem borvidéki szintű problémát.