Húsz-huszonötezer tonna hazai vöröshagyma hiányzik a piacról

– Az importra azért van szükség, mert az itthoni termésből nem lehetne kielégíteni az igényeket, Az ugyanis – figyelembe véve a fejenkénti 10-12 kilogrammos éves vöröshagyma-fogyasztásunkat –, mintegy 20-25 ezer tonnával kevesebb a szükségesnél. Bár az elmúlt években csökkent kissé a vöröshagyma termőterülete – tavaly országosan mintegy 1500 hektár volt – a hiány elsősorban mégsem annak a rovására írható, hanem egyebek között a vásárlói szokások megváltozása, a tárolókapacitás szűkössége, s a termelési költségek viszonylag magas ára az oka – közölte a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Állításának alátámasztására Ledó Ferenc elmondta: a vörös- és a fokhagyma mostanra frisspiaci termékké vált, azaz a háziasszonyok legfeljebb egy-két hétre elegendő mennyiséget vásárolnak, mégpedig tiszta, lehetőleg csomagolt állapotban.

Kevés a korszerű tárolóhely

A megváltozott igények kielégítésére pedig a termés minőségét 5-6 hónapig biztonságosan, jó minőségben megőrző tárolásra van szükség. Korszerű tároló hely azonban kevés van, a meglevő kapacitás jelenleg maximum 8-10 ezer tonna hagyma jó minőségének megőrzéséhez elegendő, pedig ahhoz, hogy a hazai gazdák versenyképesek legyenek a külföldi termesztőkkel, 30-40 ezer tonnányi tárolókapacitásra lenne szükség. A tároló építés- és üzemeltetés azonban költséges beruházás, mivel korszerű épületekre, azokban pedig tartósan 0–3 fok közötti hőmérsékletre, s a páratartalom szabályozásával biztosított folyamatos, s energiaigényes légcserére van szükség. Az ágazat csípős gondjait növelik a magas termelési költségek. Bár a kézimunkaerő hiányán enyhítenek a nagyobb területen jól kihasználható betakarítógépek, a mind gyakoribbá váló aszály miatt gazdaságosan és biztonságosan csak költséges öntözéssel lehet hagymát, fokhagymát termeszteni. Mindez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az európai termelők, akik jobb minőségben, nagyobb hozamokat tudnak elérni, s elegendő, korszerű tárolókapacitással is rendelkeznek, versenyelőnyben vannak a hazai „hagymásokkal” szemben. A FruitVeB elnöke szerint enyhítené a gondokat, ha a tárolók építésére, s a csomagolás feltételeinek megteremtésére összefognának a termelők.

Cél, hogy a magyar áru kerüljön a piacra

Az együttműködést és a tárolókapacitás növelését szorgalmazza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hagyma munkacsoportja is, amely szerint a termesztés hatékonyságát az összehangolt tevékenység, a közös tárolás, kiszerelés és értékesítés megoldása segítheti. Mint a csoport évnyitó ülésén megfogalmazták, az alapvető cél az, hogy addig az időszakig, amíg van magyar áru a piacon, azt forgalmazzák a kereskedők.

Erre törekednek a termésüket piacon értékesítő Fejér megyei hagymatermesztők is, akik a NAK megyei adatai szerint Székesfehérváron, Sárbogárdon, Polgárdiban és Seregélyesen összesen 15 hektáron termesztenek vörös- és fokhagymát. A Fehérváron gazdálkodó Lakatos Zoltánné szerint a termőterület bővülésének legfőbb akadálya a hagymatermesztés magas költsége. Úgy véli, nemcsak a már elhagyhatatlan öntözés növeli a kiadásokat, hanem az is, hogy kevés és drága a jó minőségű, hazai szaporítóanyag.