Jelentős szerepük volt az ebeknek

2022.05.25. 15:00

Seuso és a vadászkutyái

A római kori mozaikokon, freskókon, szentélyek reliefjein, sírsztéléken és ötvösmunkákon is gyakran ábrázolták a kutyákat az ókori mesterek. A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban kétszer is kiállított Seuso-kincs legemblematikusabb tárgyán, a Vadásztálon falkányi eb látható.

Tóth Sándor

Lovas vadászat kutyával a Seuso-tál medalionján

Forrás: MNM

A valószínűleg a helyi, pannóniai őslakosságból származó, a tartományban magas hivatali vagy katonai tisztséget betöltő Seuso szenvedélyes vadász lehetett. Tanúsítja ezt a kincs legszemélyesebb darabja, a feliratozás szerint neki címzett (vagy ajándékozott) tálra vésett vadállatok és vadászkutyák sokasága. Vörös István archeozoológus összesen 21 kutyát és 75 egyéb állatot számolt össze a dísztálon. Az ezüstkészlet eddig ismert több tárgyán, köztük a Meleagrosz-tálon, a Hippolütosz-kancsón, az amforán és a két situlán is bővelkednek a csahos kedvencek. 

Mindebből arra következtethetünk, hogy jelentős szerepük volt Seuso életében. A témával foglalkozó kutatók alapvetően két típust különböztetnek meg a Seuso-tárgyakon: agár és kopó típusú kutyákat. Mindemellett a nagyvadakat becserkésző testesebb példányokat is felfedezhetünk rajtuk. S olyan párhuzamokkal is találkozhatunk, mint a hosszú fülű kanári- szigeteki kopó, a Podenco canario, amelynek eredete az egyiptomi fáraókutyához köthető. Van olyan megállapítás is a hasonlóság alapján, hogy a kutyák közül a romanizált kelta kopó lehet a magyar vadászkutyafajta, az erdélyi kopó egykori őse. Visszatérve a Seuso-tálhoz, a kutyaábrázolások főként vadászjelenetek formájában vannak jelen rajta: vaddisznóhajtás, nyúlbefogás, lovas vadászat, de láthatók pórázon vezetett vadászebek, és a tál lakomajelenetében gazdájuk mellett pihenők vagy a vaddisznó felbontását figyelemmel kísérők. 

Seuso vadászebeinek felszerelésébe tartozott a széles nyakörv, a póráz és a széles heveder (haspánt) a kutya lágyékának védelmére, valamint a mellpánt. A rómaiak a vadászat mellett ház- és állatok őrzésére használták a kutyákat, de a fennmaradt régészeti emlékek és korabeli leírások szerint az arénákban állatviadalokon és az általuk viselt háborúkban harci kutyákként is. A Seuso-kincsen kívül Fejér megyében több olyan kőemléket találtak, amelyeken római kori kutyaábrázolás is van. Közülük a leghíresebb a Sárkeszin egy Mithras-szentély kőmaradványai közül előkerült kultuszkép. Lehet, hogy a ma embere számára talán szokatlanul hangzik, de római kori kutyatemetkezést is találtak a megyében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában