Válság: nyáron lesz a mélypont

Lapunk a gazdaság helyzetét meghatározó ipari és exportteljesítmény hátteréről és következményeiről kérdezte Némethné Pál Katalint, a GKI kutatóját.

- Sokáig nagyon pozitívnak számított a magyar ipar beágyazottsága a nemzetközi gazdaságba, most ennek estünk áldozatul?

- Annak köszönhetően, hogy a magyar termelők bekapcsolódtak a legkorszerűbb gyártástechnológiai, termelésszervezési, termékszerkezet-átalakító folyamatokba, korábban a termelés több mint fele az exportpiacokon, elsősorban az Európai Unió régi tagállamaiban, főként Német-országban talált gazdára. Nyilvánvaló, hogy a reálgazdaságot is érintő válság hatásai elérték a magyar ipart is. A helyzet most annyival rosszabb, összehasonlítva az ezredforduló utáni, úgynevezett IT-válsággal, hogy akkor a távol-keleti régió, elsősorban Kína és India még felszívta az európai túltermelést. Most viszont a válság világméretű, egyetlen régióban sincs fellendülés.

- Mely ágazatok szenvedik el a legnagyobb veszteségeket?

- Jellemzően azok, amelyek egyébként a növekedés motorjai. A járműipar termelése már januárban - a 2008-as hasonló időszakhoz képest - 57 százalékra esett vissza. A villamosgépgyártás januárban a tavalyi produktum 77 százalékát állította csak elő. Az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása - a CD-k, DVD-k, tévék - tavaly egyszázalékos csökkenést mutatott, az idén januárban pedig 70 százalékon állt, tehát 30 százalékkal kevesebbet termelt. A számítógépgyártásban a visszaesés tavaly három százalék volt, de az idén már ott is 28,5 százalékra nőtt. A fémipar, fém-alapanyaggyártás termelése a múlt évinek a felét sem érte el januárban, a vegyipar, ezen belül a vegyi alapanyag- és műanyagtermék-gyártás az idén év elején alig több mint hatvan százalékot produkált. A gyógyszeripar még tartja magát, januárban a növekedés 11 százalék volt, az exportban viszont már érezhető a megtorpanás. Nem lesz olyan iparág az idén, amelyet ne érintene a válság.

- A lehangoló gazdasági teljesítményekért mennyire okolható a hazai belpolitikai helyzet?

- Ezek a jelenségek függetlenek a belpolitikai harcoktól, nem lehet őket kormányzati intézkedésekkel, új miniszterelnökkel, jegybanki intervenciókkal megoldani. Most bizonyosodott be, hogy a forint-árfolyammal nem lehet az exportot ösztönözni, hiszen a jelenlegi gyenge forint mellett is csökken az exportunk.

- Milyen mértékű a csökkenés?

- Januárban az előző évi első hónaphoz képest 30 százalékkal kevesebb volt, s hasonló mértékű csökkenés várható a továbbiakban is a januári friss export-rendelésállomány alapján. A járműgyártásban például a tavalyinak 51 százalékára, a számítógépgyártásban 80 százalékára, a vegyi alapanyaggyártásban 66, a gyógyszergyártásban 53, a fémiparban a 65 százalékára van megrendelés. S ez a nyár elejéig-közepéig még tovább romlik. Az ipari termelői árak csökkennek, ez jó hír is lehetne, de az infláció csökkenését nem befolyásolja, viszont a gazdaságban deflációs hatása van, vagyis kevesebb adó- és járulékbevételre számíthat a költségvetés. Összes-ségében éves szinten az ipari termelésben 10-14, az exportban 10-12 százalékos is lehet a visszaesés, s kérdés, hogy itt megállunk-e.

- Az év második felében tehát már elképzelhető némi javulás?

- Abban bízhatunk, talán nem romlik tovább a helyzet. Hogy a fellendülés mikor következhet be, arra az optimista elemzők - német vállalati felmérésekre alapozva - azt mondják, az év végére talán már javulás jöhet, többek szerint csak 2010-11-ben állhat növekedési pályára a világgazdaság, s vannak, akik szerint legalább 8-10 évig húzódik a recesszió.

Kattintson ide a válsággal foglalkozó cikkekért!