2011.02.02. 05:22
Elrettentő? Rács mögé kerülhetnek az illegálisan graffitizők
FMH - Január elseje óta a rongálás értékhatárától függetlenül akár még börtönbe kerülhet a graffitis műve jutalmaként. A büntetőtörvény szigorítása vélhetően elrettenti a tiniket. Vagy mégsem?
A graffiti öncélú dolog, önreklám, arra hivatott, hogy az alkotója nagyságát, bátorságát és mesterségbeli tudását hirdesse mindeki előtt - vélekedik Nemes Márton, aki korábban - graffitisként - a legális falfelületekért harcolt éveken át a megyeszékhelyen. A büntetőtörvény módosítását túl erősnek ítéli, mondván, egy 13 éves fiatal graffitiző, akit a kíváncsiság vezérel, és nem figyelnek rá otthon eléggé, nem biztos, hogy rács mögé való.
Az azonban tény, hogy éves szinten több millió forintba kerül a heccből felfirkált festéknyomok eltávolítása, amely az önkormányzat, s ez által az adófizető állampolgárok zsebéből folyik ki. A Városgondnokság falfirka eltüntető csapata fél éve küzd, a graffitik mégis újratermelődnek...
Egy évig terjedő börtönnel büntethető az, aki graffitizik, vagyis összefirkálja, s ezzel rongálja az épületeket. Az Országgyűlés szigorítását a graffitiseken kívül mindenki örömmel fogadta, főleg azt a módosítást, amely szerint nem függ értékhatártól, hogy
büntethető-e börtönnel a graffitizés. A változás januárban lépett életbe.
A büntetőtörvény módosítása szerint ma tehát már teljesen mindegy, hogy egy négyzetcentiméteren fújja le a falakat a graffitis, vagy egy egész épületet firkál össze - ha fülön csípik, akár rács mögé is kerülhet. Ám épp itt a bökkenő: ritkán éri tetten a rendőrség a fújkálókat, akik persze általában unatkozó vagy éppen figyelemre vágyó tinédzserek.
- Egyetértek a büntetés szigorításával, viszont eredmény eléréséhez ez nem elegendő. A másik oldalon engedni is kell valamit - vélekedik a témáról a fehérvári Nemes Márton, aki tizenéves korában maga is kipróbálta a graffitit, ma pedig festőművész szakon tanul.
- Kevesen tudják, hogy a graffiti Amerikából indult 1967-ben, amikor egy szerelmes fiatalember, hogy szíve hölgyét megnyerje, egy festékszóróval felírta a falakra a nevét azon az útvonalon, amin a lány hazafelé járt. Cornbreadnek időközben a rögeszméjévé vált a névírás, olyannyira, hogy a '80-as években még egy állatkerti elefánt oldalát is szignálta. Egy New York Times-cikk után az irányzat futótűzként terjedt - meséli Márton. Az alacsonyabb sorból származó, magukat kreatívnak és kiemelkedőnek érző fiatalok számára a graffiti figyelemfelhívás volt, s most is az. Minél több helyen látni és láttatni akarták a nevüket, szavaikat, ez jelentette számukra a szórakozást, másrészt a felemelkedést, a figyelemfelhívást.
Székesfehérváron a '90-es évek elején jelentek meg az első firkák.
- Az általuk óvatosan megfestett néhány rajz alapozta meg az érdeklődésemet a graffiti iránt. A műfajnak mindig is két pólusa volt, a mindent mindenhova elvű illegális, és a mindig is szűk keretek között működő legális graffiti. Az előbbit mindenki ismeri, viszont az utóbbiról kevés szó esik. Engem kezdetektől fogva a károkozástól mentes, esztétikai értékkel bíró graffiti, és az ehhez szükséges utak megteremtése érdekelt. A 2004-es esztendőtől kezdve a városi uszodával való együttműködés során több ízben graffiti jam-eket rendeztünk az intézmény falain, majd ezeket a törekvéseket számos városi rendezvényen folytattuk - meséli Nemes Márton, akiben a falfestés szeretete továbbra is töretlen. Tavaly megalapította társaival a Vivid Walls névre keresztelt falfestészeti csoportot, és aktívan tevékenykednek az alkalmazott festészet területén országszerte. Az egykori graffitis ma festőművésznek tanul, a büntetőtörvény módosításáról pedig megvan a véleménye:
- A graffiti visszaszorítására az egyoldalú retorziót nem tartom jó megoldásnak. Nem hiszem, hogy börtönbe kellene zárni azt a 13 éves gyereket, aki a szülei garázsából elcsent autó spray-vel firkál pár vonalat a szomszéd utca elhagyott házában. Egyszerűen csak kíváncsi, hogy hogyan működik ez az egész, ezt látja a tévében, az újságokban, nyilvános rendezvényeken a szeme előtt mutatnak példát, sőt az iskolában is valahányszor ránéz a füzetborítójára vagy a pulóverére, graffitiket lát. Egyértelműen ki fogja próbálni, és ha tetszik neki, márpedig ez gyakori, akkor minden szükséges felszerelést beszerezhet a további nyomhagyásokhoz - vélekedik Márton.
Azt persze vélhetően a rendőrség is tudja, hogy egy izgalmat kereső tini esetében, akit először kapnak firkáláson, nem biztos, hogy a börtön a legkézenfekvőbb megoldás: Vértesbogláron például december közepén csíptek fülön két fiatalt, akik ugyan heccnek szánták a firkát, de hamar lebuktak, mivel becenevüket írták ki, amit az interneten is használnak. Ők maguk mosták le a festéket a falról. Ám amikor kiderül számukra, hogy rács mögé is kerülhetnek, talán elgondolkodnak, és többet nem nyúlnak a festékszóró után... Az utóbbi hónapokban Szegeden és Várpalotán buktak még le fiatalok, akiket szintén a stílusuk és a szignójuk árult el. Sok millió forintos kárt okoznak évente a falfirkálók, de hogy a börtön ígérete ezen változtat-e, nem tudni. Aki a veszély miatt csinálja, csak többször próbálkozik...
Lehetőség, hogy megmutassa
A graffitisek szerint sokkal több olyan helyre lenne szükség, ahol szabadon lehet festeni, a most meglévő helyek számukra kicsik, viszont a nagyok által uraltak. Rengeteg falfelület van például a vasút mellett, vagy az autópályák hangfogóinál - említ néhányat Nemes Márton, ám innen is elzavarják a festő szándékkal érkezőket, akik így dacból este járnak ki, hogy olyan helyekre fújhassanak, amelyek nappal jól láthatók. Mindenki érez magában valamit, amit alkalmanként szeretne megmutatni, és ha nem kap rá módot, akkor az elvész, vagy átalakul és máshogy jut érvényre - teszi hozzá.
Az üzenetek újratermelődnek
Az iskolák környékén, a szobrok, parkok körül, a belvárosban, de a temetőkben is eltüntetik a különböző felületekről a nemkívánatos festéknyomokat.
- Mindig a helyszínen dől el, hogy milyen technikával lehet eltüntetni az adott falfirkát, s az is, hogy ez mennyibe kerül - magyarázza Hollósi Tamás, a városgondnokság karbantartási igazgatóhelyettese. - Ha például rossz állapotú a fal, akkor a magasnyomású mosót nem tudjuk alkalmazni. A sírköveken lévő festéket pedig a falra használt vegyszerrel nem távolíthatjuk el, mert lemarja a felületét.
A közterületeken található, sokak szemét bántó falfirkák eltávolítását képviselői keretből finanszírozzák, ha pedig egy intézményről kell lemosni a nemkívánatos üzeneteket, akkor az annak a büdzséjét terheli.