Nyugdíj - amit a svéd modellről tudni érdemes

Néhány nap óta, különböző  sajtóorgánumokban   hallani, olvasni  lehetett arról, hogy   egy  következő kormány a nyugdíjranszer átalakításakor  az úgynevezett  svéd modell  bevezetésében is gondolkodik. Mit jelent a svéd modell? - kérdezték  olvasóink.
Több forrásból  egyebek között Gerencsér  László Nyugdíjasok az Európai Unióban  című tanulmányából,  továbbá  a Figyelő  egyik  utóbbi számának  európai    nyugdíjrendszerekkel  foglalkozó  összeállításából   szerzett   információink szerint  az úgynevezett  svéd modell  csak egy, az uniós tagországok  nyugdíjrendszerei közül.
Megjegyezzük:  ahány  tagállam, szinte annyi nyugdíjrendszer működik, ugyanis  az uniós  csatlakozás során  számos területen  kötelező érvényű  volt a jogharmonizáció,  ezek  közül viszont kivételt  képez az egészségtársadalombiztosítási  valamint a nyugdíjrendszer.

A legtöbb országban  a   nyugdíjbiztosítás   nagy arányban  állami alapú,  a  számítás módja, a szükséges  szolgálati idő  azonban különböző.  Néhány  országban  - ilyen például Németoszág  - a nyugdíj megállapításához a munkavállaló teljes életútja  beszámít, pontértéken  rögzítik keresetét, s amikor  nyugdíjat állapítanak meg  az érintett  számára, a  nyugdíj járulékokból fedezett  hányada a  nyugdíj nyolcvan százaléka.
A már említett  svéd modell   alapja az úgynevezett   névleges egyéni számítás (NDC:  notional defined  contributon), amelyben  számlán  tartják nyilván az egyéni befizetéseket,  s azt  az időtartamot  is, amennyi ideig a biztosított a  járulékait fizette. Ugyanakkor  nem  változik a jelenlegi  felosztó-kirovó rendszer,  vagyis a lakossági nyugdíjfizetéseket  a  folyó befizetésekből finanszírozzák. Az alapvető  különbség viszont az, hogy csak annyit  fizetnek ki, amennyi a nyugdíjkasszába befolyt.  (A jelenlegi  magyarországi  nyugdíjrendszer is  felosztókirovó,  viszont  a   megállapított nyugdíjak kifizetéséhez az állami büdzséből kell kiegészítést nyújtani.)
A svéd modell szerint   több járulék után több nyugdíj is jár,  vagyis minél  többet  és hosszabb ideig fizet  valaki - vagyis marad  a  munkaerőpiacon  -  annál magasabb  ellátásra  számíthat idős korára. Szakértők megállapítása szerint   a  svéd modell  biztosítás-matematikailag a legigazságosabb rendszer, amely arra ösztönöz,  hogy minél magasabb  fizetéssel, minél hosszabb ideig maradjon mindenki a munkaerőpiacon.   Ugyancsak szakértői számítások szerint  viszont  ez a rendszer  szociális elemet nem tartalmaz, igaz, költségvetési  finanszírozást sem igényel, mivel  csak annyit oszt szét nyugdíjként, amennyi  adott  évben a járulékokból befolyik az  állam kasszájába.