Csendben teszik a dolgukat

2020.01.08. 17:30

Az etyeki pár számára több mint kikapcsolódás az állatok ápolása

Különleges, erős emberek, akik napközben 12-13 órás műszakban mentenek emberéleteket, majd ezt követően elesett, bántalmazott, idős állatokról gondoskodnak otthonukban. Csendben teszik a dolgukat, mégis példaértékű, amit csinálnak. Füredi Adrienn és férje, Tibor számára feltöltődés a gondoskodás.

S. Töttő Rita

Füredi Adrienn és férje, Tibor csendben teszi a dolgát: napközben a kistarcsai kórház neurológiáján és a mentőknél küzdenek az emberek életéért. Este pedig, hazaérvén, idős, bántalmazott állataikról gondoskodnak. Mindannyiuknak ők voltak a mentőangyalaik, akiknek utolsó éveiket teszik széppé. Adrienn sosem gondolta volna, hogy valaki látja – és elismeri – azt, amit tesz. Pedig így volt. Olvasónk így írt róla: „Ápolónő, de a legjobbak közül. Mérhetetlen empátiája, szeretete van. Csendben végzi a munkáját…” Majd pedig felvázolja, hogyan is él a két fiatal: „Megrögzött állatvédők szabadidejükben. 3 cica és 3 kutya él velük a lakásban, és 2 kutya az udvaron.

„Szükségem van az állatokkal való foglalkozásra!”

A benti kutyusok mind menhelyről mentettek, idős, bántalmazott, sérült kutyák. Pelenkásak, úgyhogy műszak után folytatják otthon. Adakoznak, adományokat küldenek… volt hogy esőben órákig kerestek egy kiscicát egy poszt alapján. Megtalálták, gazdit kerestek neki. Igazán jó emberek, mind szakmailag, mind magánemberként példaértékűek. Vegetáriánusok, mert az állatot tisztelik. Annyi rossz emberről olvasni… Gondoltam, velük vissza lehetne adni a hitet, hogy még vannak jó emberek.” Meg is kerestük gyorsan Adriennt, akinek történetéből szépen lassan kibontakozott az ő életük mozgalmas, különleges és valóban példaértékű szövevénye. Adriennek, mint kiderült, világ életében volt állata, de amikor elköltözött egy pesti panelbe, évekig nélkülöznie kellett a négylábú társakat, mert az albérletben nem engedték… – Ennek ellenére bevittünk egy macskát, s amikor jött a főbérlő, eldugtuk a cicust. Majd szereztem mellé egy kopasz cicát, aki most hároméves. Ekkor már két macskát dugdostunk előle. Tudtuk persze, hogy ez tarthatatlan, így visszaköltöztünk Etyekre, ahol felnőttem – meséli.

Füredi Adrienn és Tibor Etyeken élnek mentettjeikkel. Felüdülés, kikapcsolódás számukra, hogy a nehéz műszak után állatoknak segíthetnek Fotó: család

 

Ekkorra már három macskával éltek együtt. De nem sokáig…

– A közösségi oldalon láttam egy idős beteg kutyusról szóló bejegyzést, aki akkor 13 éves volt, mozgássérült, pelenkás. Megfűztem a férjem, hogy akkor csak még ő hadd jöjjön. Alig van foga, kanállal etetgetem, de mindenben függ tőlem. Így éltek tehát már négy állattal együtt. Amíg…: – Karácsony előtt megláttam egy nagyon idős csivava kutyusról szóló posztot, akit kényszertenyésztettek korábban, ezért mentették ki. Odamentünk, megnéztük, és ketten voltak, szintén pelenkásak. Annyira megsajnáltam, nem tudtam otthagyni őket. Ebből volt egy kis perpatvar otthon a családdal, mert tény, hogy hat állat ellátása nagyon sok teendővel jár. De engem ez kikapcsol, annyi szörnyűséget, szomorúságot és szenvedést látok az emberekkel való munkám során, hogy szükségem van az állatokkal való foglalkozásra.

Ugyanazt csináljuk otthon is, de ez mégis más, mert nekik, akik az emberek hibájából kerültek utcára, csak mi vagyunk… Az elsőként kihozott kutyámat vascsővel verték, el volt törve a gerince, daganatos is volt, altatásra volt ítélve. Jó érzés, hogy még pár évet adtam neki az életben – mesél kedvenceiről, sőt mi több, családtagjairól Adrienn, aki férjével együtt mindig próbál adakozni is, noha, mint mondja, nem élnek nagy lábon. – Nem lehet saját gyermekünk, ezért lehet, van ebben egy kis túlkompenzálás, de nem bánom, mert mi így vagyunk jók. Most az a terv, hogy megcsináljuk az udvart, hogy ideiglenes befogadók is lehessünk, s így segítsünk gazdához kutyusokat – árulja el terveit Adrienn, aki szilveszterkor is rettegő kutyusait nyugtatgatta. – Szilveszterkor napközben dolgoztunk este hétig, utána mentünk haza. A két kintit bezártuk a műhelybe, a bentiekkel pedig sokáig fent voltunk, mert rettegtek. Főleg, akiket korábban bántalmaztak.

Ezek is érdekelhetik