Konferencia vörösiszap-katasztrófáról

A konferencia résztvevőit - akik egy perces néma megemlékezéssel hajtottak fejet az Afganisztánban elesett két magyar katona emléke előtt- Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes nevében Farkas Krisztina, a közigazgatási minisztérium munkatársa köszöntötte. Mondandója lényege az volt: a közigazgatás oldaláról levonták a konzekvenciákat annak érdekében,hogy hasonló katasztrófák ne történhessen. Felismerték, hogy a jogszabály önmagában nem elegendő a probléma megoldására, hogy a bürokrácia hátráltatja a gyors cselekvést, hogy a közigazgatásnak is alkalmaznia kell a tudomány vívmányait, s fontos tapasztalat, hogy a köztisztviselőket védeni kell a korrupciótól. Farkas Krisztina bejelentette: június 10-én bemutatják a közigazgatás átalakítását, fejlesztését célzó modult.

 Dr. Davidovics Krisztina, a közigazgatási minisztérium munkatársa a megelőzés fontosságát hangsúlyozta. Ma már biztos, hogy a katasztrófa kialakulásához hozzájárult az is, hogy a jogszabályi háttér kissé kusza volt, a különböző állami szervezetek különféleképpen alkalmazták. A hasonló példatlan állapotok száműzve lesznek a közigazgatásból, jelentette ki Davidovics Krisztina, aki aláhúzta: az új rendszer védi az egészséges élethez való jogot.

Süle Attila, a honvédség ezredese ismertette az október negyedikén bekövetkezett katasztrófát, melyben tizen életüket veszítették, számosan megsérültek és csaknem háromszáz lakóházban keletkeztek károk. Az ezredes részletezte, hogy a honvédség milyen kihívásokkal nézett szembe: Magyarország első vegyi és ökológiai katasztrófáját kellett kezelniük a társszervezetekkel. A katonaság nagy erőkkel vonult a helyszínre, helikoptereikkel civil sérülteket szállítottak kórházba, s a helikopteres megfigyelésnek köszönhető, hogy újabb repedéseket fedeztek fel a sérült tározó falán. A honvédség nagyon gyorsan, a katasztrófa után néhány órával megkezdte az élet és a vagyon mentését, néhány nappal később Kolontár kitelepítését is vezényelte. A katonai feladatokhoz igénybe vették a pápai reptér logisztikai rendszerét. Több mint ötszáz járművet, s négyszáz egyéb eszközt vetettek be naponta a mentesítés során. Jelenlétük a helyi vezetők szerint megnyugtatta a lakosságot. A honvédség műszaki feladatokat is ellátott, új hidat épített például a Torna-patakon. Süle Attila megjegyezte: olyan eszközöket is használtak az iszapos területen, amit azelőtt nem.

Jankovics Péter pv. őrnagy, a katasztrófavédelmi országos főigazgatóság műveleti osztályvezetője saját emlékeivel kezdte előadását, hiszen az első napokban részt vett a katasztrófavédelem bázisainak felállításában. Mint mondta, kevés volt az információ a vörösiszapról, munkatársai testi épségüket sem kímélve mentették az embereket az iszapból. Az őrnagy általános képet adott az igazgatóság feladtairól, a katasztrófák kezeléséről, majd részletesen beszélt a készülő katasztrófavédelmi törvényről, melyet a tervek szerint az év végén elfogadnak. Ez teljesen új megközelítéssel áll a problémákhoz, a kor kihívásainak megfelelően reagál. Az irányítás centralizált lesz, a polgármesteri hivatalokban katasztrófavédelmi referens dolgozik majd, a tűzoltók vonulási ideje lecsökken, a testület pedig az önkormányzatoktól az államhoz kerülnek át.

Helmut Wenzel az osztrák VCE GmbH munkatársa azt a modellt mutatta be, aminek segítségével megelőzhetők a katasztrófák: kockázatelemzéssel előrejelzik a kockázatos helyzeteket. Az Iris egy óriási adatbázis, amelyhez igénybe veszik a nagy hálózatokat, mint a Google, különböző térképek, stb. Techtonikai elemzéseket végeznek, földrajzi, kulturális viszonyokat, örökségeket és más specifikumokat is figyelembe véve.

Wenzel a katasztrófahelyzetekből a földrengéseket emelte ki, ezeken keresztül mutatva be a szoftvert. Magyarországon a rengések nem túl gyakoriak, a szakmai intézetektől kapott adatokat feldolgozzák és szimulálják, hol várható a következő rengés, s ezek milyen hatással lesznek az épített és emberi környezetre. A Balaton körül vannak techtonikai mozgások, ebben a térségben, valamint Tolna megyében várhatók a következő földrengések. Földcsuszamlások is ebben a térségben fordulhatnak elő. Paks környékéről nagyon részletes térképek vannak.

A különböző rendszerek összevonhatók: modellezhető, ha a rengés árvízzel párosul, milyen helyzet áll elő. Szekszárd környékén folyamatban van a cégnek egy projektje, ezt a konferencia résztvevői szerdán megtekinthetik a helyszínen. A szoftver igen hasznos a katasztrófavédelem számára, hiszen nagy pontosággal előrejelzi az eseményeket. Ugyanakkor a katasztrófa elhárítása során is sok információt szolgáltat a szakembereknek, megmutatja például, mely útvonalak használhatók, hol várható még valamilyen esemény, stb.

A szoftvert a gazdaság is jól tudja használni, hiszen harminc évre előre meg tudják mondani, hol érdemes befektetni. 2020-ra kész lesz az eszköz is, amivel a globális előrejelzéseket lehet adni a műholdak segítségével.

Dr. Puczik János Zoltán rendőrs alezeredes - korábban a veszprémi rendőr-főkapitányság munkatársa - a rendőrség feladatairól beszélt. Felidézte, hogy a katasztrófát az ajkai rendőrőrs egy tagja észlelte, s hogy a rendőrök életük kockáztatásával mentették az áldozatokat. Az eltűnt emberek felkutatása is jelentős feladata volt a rendőröknek. Később a nemzeti nyomozóiroda vett át feladatokat a rendőrségtől.

Az első napon összesen 350 rendőr dolgozott a területen. Nem mindennapos szituációval találta szembe magát a szervezet, mondta az alezredes, aki részletesen felvázolta a rendőri beavatkozásokat. Ezek közül a közrend és a közbiztonság volt a legfontosabb, de a mentesítésben, tájékoztatásban is részt vettek.

Az elmúlt hónapokban összesen kilenc bűncselekményt követtek el a terülten,általában kisebb lopásokat, s ezek közül néhánynak elkövetője is a rendőrök hálójába került.

Jól vizsgázott a rendőrség ebben a rendkívüli helyzetben, összegezte Puczik János Zoltán.

Baranyai Gábor, a külügyminisztérium EU ágazati politikai helyettes államtitkára az Európai Uniós irányelvekről beszélt, amik a katasztrófahelyzetekre vonatkoznak. Ilyen például az úgynevezett IPPC, illetve a Seveso II engedély. Ez utóbbival a MAL Zrt. nem rendelkezett, mivel a magyar magyar törvénykezés szerint ez nem volt kötelező. Ezt a hiányosságot tavaly év végén pótolta a parlament. Ezen kívül vízjogi és vízvédelmi irányelvek vannak az unióban, amiknek a veszélyes ipari üzemeknek meg kell felelniük. A katasztrófa hatással volt az élővizekre és az élővilágra, ami miatt a károkozónak felelősséget kell vállalnia, szögezte le az előadó. A helyreállítás költségeit is neki kell vállalnia. Ennek maradéktalanul meg kell történnie, hiszen az egész világ figyelemmel kíséri az itt történteket, hangsúlyozta Baranyai Gábor.

Adam LeBor, a Times újságírója elismerte: a magyarországi külföldi tudósítók eleinte nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a vörösiszap-katasztrófának, inkább a magyar politikai helyzettel,a készülő médiatörvénnyel foglalkoztak. Néhány nap múlva a nagy hírügynökségek (AP, AFP) nyomán kezdte el munkáját. Lassan tudatosult a külföldi újságírókban, hogy jelentős környezeti katasztrófa történt, hamarosan megjelentek a külhoni televíziók, amelyek jól meg tudták jeleníteni az extrém színű vörösiszapot - ha kevésbé mellbevágó a színe az iszapnak, talán nem kapott volna ekkora publicitást. A világ megismerte Kolontár nevét. Adam LeBor bevallotta, második nap, amikor kérték, hogy helyszíni tudósítást küldjön, félelem töltötte el, hiszen sok téves információ keringett a levegőszennyezésről, a radioaktivitásról. "Én még ilyet az életben nem láttam!" - idézte fel az első emlékeit a zsurnaliszta, majd sorra vette a tragédia jelentős momentumait. Elismerte a hatóságok gyors munkáját és a kormányzati hivatalok információszolgáltatását.

A konferencia médiatámogatója a Pannon Lapok Társasága, amelynek képviselője, Tálosi Péter marketingvezető számolt be a katasztrófa a kiadó négy megyei napilapjában és online-felületein prezentálásáról, a vörösiszapkárosultak támogatására indított adománygyűjtésről, a Napló munkatársai, Gáspár Gábor és Németh F. Bernadett pedig személyes tapasztalataikkal színesítették az előadást.

A konferencia ma Budapesten plenáris ülésekkel, szerdán Devecserben és Kolontáron helyszíni bejárással folytatódik, majd Veszprémben a Pannon Egyetemen zárul.

Korábbi cikkeinket a vörösiszap-katasztrófáról itt találja!