Barátlakások és levendula

2019.08.04. 10:00

Nádtetős házak, hangulatos utcák köszöntik a Tihanyba látogatókat

A bencés apátság templomának magasba törő tornyai, nádtetős házacskák, hangulatos utcák, falak, melyek évszázadok titkait őrzik, köszöntik a Tihanyba érkezőt. Legendák, misztikum, mesevilág.

Müller Anikó Hanga

A bencés apátság és a templom. Az altemplomban nyugszik I. András király

Tihany történelme, kulturális értékei, természeti környezete egész évben vonzza a látogatókat. A település középkori eredetű, I. András 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építtetett. Őt 1060-ban helyezték itt örök nyugalomra, a zirci királyi udvarházból ideszállítva. Az apátság alapítólevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar oklevél, nyelvünk legelső írásos emléke, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat is használtak.

A félszigetet 1952-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították

Az 1720-as években indult meg a templom és a monostor újjáépítése, 1774- ben szentelték fel. IV. Károly száműzetésbe vonulása előtti utolsó napjait 1921 októberében feleségével, Zita királynéval az apátságban töltötte. A tihanyi embereknek soha be nem gyógyuló seb volt, mikor 1960-ban politikai okokból lebontották az 1926-ban elkezdett, közadakozásból néhány év alatt megépített trianoni kálváriát. A stációkat traktorral, a kereszteket autódaruval döntötték le. Egy visszaemlékezés szerint a munkákhoz rendőri segítséget kellett vinni, mert a helyiek először elkergették a munkásokat. A kálváriát 2012-ben eredetiben helyreállították – IV. Károly nevét viseli –, a sümegi temetőben felállított három keresztet, a korpuszokkal, másolatokkal pótolták. Ha az apátságtól a Pisky sétányon elsétálunk a Visszhang-dombra, páratlan a rálátás a Balatonra. A visszhangról Csokonai írt A tihanyi ekhóhoz címmel verset.

A közel ezeréves barlanglakásokat bazilita szerzetesek vájták a 20
méter magas sziklafalba Fotók: Müller Anikó Hanga

A kecskekörmök legendája is számos változatban elterjedt, Garay János Balatoni kagylókból című regéjében örökíti meg, melynek szereplői az aranyszőrű kecskéket őrző királylány és a Tókirály érte epekedő fia. A fiú apja a tóból kiemelkedve megpillantotta a lányt, és egy korsó kecsketejet kért tőle beteg fiának, cserébe megígérte, feloldja őt a némaság alól. Így is történt, a fiú erőre kapott, a lány csengő hangon megszólalt, a fiú beleszeretett, de a lány szívét kevélység töltötte el, nem állt szóba senkivel, a fiúval sem, aki belehalt a bánatba. Apja szörnyű haragjában megátkozta a dölyfös lányt, és egy sziklába zárta. A gazdátlanul maradt aranyszőrű nyáj a Balatonba veszett, a kecskék körmeit azóta vetik partra a tó hullámai, a gőgös királylány pedig készségesen felelget, aki megszólítja, mert belőle lett a visszhang.

A bencés apátság és a templom. Az altemplomban nyugszik I. András király

Valójában a kecskeköröm mintegy 8-9 millió évvel ezelőtt élt kagyló erősen lekoptatott teknője, a hangot pedig a templom oldala veri vissza. A Tihanyi-félsziget tájai évmilliókkal ezelőtt alakultak ki vulkanikus erők hatására. A két – már nem működő – vulkáni kráterben gyűlt össze a Belsőés a Külső-tó vize. A geológiai folyamatok során feltört forró vízből kicsapódó iszaphalmokból keletkeztek a gejzírkúpok, a legismertebb a sárga zuzmóval benőtt, ezért Aranyháznak elnevezett gejzírkúp. Kevésbé ismert, de izgalmas célpont a barátlakások, mely Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep. A Tihanyi-félszigetet 1952-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!