Az Indiai-óceán ékszerei a Maldív-szigetek

A Maldív-szigeteket senkinek nem kell bemutatni, már ami a fehér homokot, a türkiz tengert és a csodálatosan kék eget, pálmafákat illeti. Sokan menekülnének ide a hóesésből, de nézzük meg kicsit közelebbről ezt a csodát, hátha tartogat mást is magában.

A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai- óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.

A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte. A szigetek nem emelkednek ki 2,5 méternél magasabbra a tengerből, és egyikük területe sem nagyobb 13 km²-nél. A szigetek összterülete mintegy 300 km². Az alacsony tengerszint feletti magasság miatt a szigetek létét a globális felmelegedésből adódó tengerszint-emelkedés fenyegeti.

A Maldív-szigetek korábban Afrika és Ausztrália között félúton helyezkedtek el, de a földmozgások hatására a mai Afrika, India, valamint Ausztrália és az Antarktisz széthasadt. A törésvonal mentén feltörő lávából tenger alatti hegységek alakultak ki, amelyeket a korallok formáltak. A kialakult korallépítményekből szigetek képződtek, így jött létre a Maldív-szigetek.

Érdekesség, hogy a Guinness-rekordok könyve szerint ebben az országban található a legalacsonyabban fekvő legmagasabb pont, tekintettel arra, hogy a Maldív-szigetek legmagasabb pontja mindössze 2,4 m tengerszint fölött.

A világ legszegényebb országai közé tartozik, annak ellenére, hogy egyes gazdasági ágak, különösen a turizmus, rövid idő alatt felfejlődtek. A bruttó nemzeti össztermék 1997-ben 321,55 millió dollár, illetve lakosonként 1180 dollár volt. A Maldív Köztársaság 26 atollja összesen 1192 szigetre és 20 kerületre van osztva. Atollvezetők irányítanak, akiket az elnök választ. Malé főváros a kormány irányítása alatt áll.

Egy-egy szigeten 200-300 ember lakik, a szigetek önellátóak, így csak a főbb élelmiszereket, a rizst és a teát importálják Indiából. A korallok mészkövet biztosítanak, amelyet építőanyagként használnak fel. A Maldív-szigetek éves GDP-jének mintegy 30 százalékát alkotják a felső kategóriás idegenforgalmi szolgáltatások nyújtásából származó bevételek. A lakosság indiai, valamint szingaléz és maláj származású. Az őslakosok közül mindössze 100-200 él még. A sziget összes lakója muszlim.

Az ország nyelve a szingalézzel (Srí Lanka hivatalos nyelve) rokon maldív nyelv, az írásuk arab eredetű. A lakosság az Afrikából ideszármazott feketék, az Ázsiából bevándorló arabok és a Madagaszkárról ideérkezett malgasok keveredéséből jött létre.

Autók és utcák csak két helyen, a fővárosban, illetve Fuvamullah-szigeten találhatók. Bal oldali közlekedés van, amelyet a britektől örököltek. Az országban két nemzetközi repülőtér található: a Malé International Airport a Hulhulé-szigeten és a Gan International Airport a Gan-szigeten. A legfőbb közlekedési eszköz a hajó.

A nyaralóhelyek többsége a hivatalos időhöz képest egy órával előbbre állított órákat alkalmaz. Jó tudni, hogy a felsőrész nélküli fürdőzés vagy a meztelenség tilos. A fürdőhelyeken kívül tiltott az alkohol és a disznóhús fogyasztása. Ha tehetjük, vegyük fel a bakancslistánkra ezt a kis ékszerdobozt.

ÉRDEKESSÉG

A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament, az 50 tagú Polgárok Gyűlése (Madzslisz) gyakorolja, melynek 42 tagját választják. Közülük kettő Malé, kettő pedig a 20 atoll képviselője. Nyolc képviselőt a köztársasági elnök nevez ki. A mandátumot a képviselők öt évre kapják. A végrehajtó hatalom a parlament által titkos szavazással 5 évre választott köztársasági elnök kezében van, a választást népszavazással is megerősítik.