2018.07.22. 11:00
Peru: Veszélyes, ámde csodálatos
Peru nagyszerű ország, amely tele van lélekkel, gondolatban bármikor újra élhető emlékekkel, meglepetésekkel és kihagyhatatlan látványosságokkal.

Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap
Konkrét időpont nem ismert arra vonatkozóan, hogy az Ázsiából a Bering-szoroson át érkező első embercsoportok mikor érték el Dél-Amerika északnyugati területeit. Az Ayacuchóban, a Pichimachay-barlangban talált állati eredetű csontok és kőeszközök vizsgálata alapján időszámításunk előtt 18 000–14 000 körül lehetett. Kézenfekvőnek tűnik ez az időszak, hiszen a legutóbbi jégkorszak idején a tengerek szintje akár 100 méterrel is alacsonyabb lehetett, így – a vándorló állatokat követve – a jéggel borított Bering-földhídon át lehetett kelni az amerikai kontinensre. Nemcsak Dél-Amerika, hanem a világ egyik (benne van a hétben) legnagyszerűbb csodája az ősi inka város, Machu Picchu, amely a kutatók szerint nem is annyira település, inkább vallási központ volt valamikor. De csak egyike a számos inka romterületnek, amelyek úgy sorakoznak a tájban, mint az egykori inka hercegnők nyakában a lánc arany díszei.

Kairó után Lima a világ második legnagyobb olyan városa, amely sivatagra épült: érzem is ezt jócskán, mert a levegő fülledt és poros, néha úgy érzem magam, mintha sárga ködben járnék. A helyzetet csak néha javítja a tenger felől fújó szél. Ennek ellenére a belváros vonzó, elsősorban a spanyol hódítás korának udvarházai, palotái, templomai miatt. A legtöbb turista Miraflorest, Lima tengerparti üdülőhelyét és szórakoztató központját keresi fel. Az utazással azonban vigyázni kell. A taxióra ritka, szinte minden esetben meg kell alkudni az árért. Autót jobb, ha szállodában kérünk, mert a perui taxisok jó részének semmiféle engedélye, de még jogosítványa sincs, a saját szakállára taxizik, s ha elfogy a szerencsénk, még ki is rabolhat. Nem sokkal jobbak a kisbuszok sem, amelyekről csak úgy lógnak az utasok, az útirányt spanyolul kiabálja egy ember, és aki nem odavaló, annak esélye sincs rájönni, hogy a jármű merre tart. Ezeket, és a nagyobb buszokat is kirabolják néha.

Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap
A bevett módszer szerint az egyik fegyveres a sofőrt tartja sakkban, míg a másik végigmegy a sorok között és begyűjti, amit lehet. Ezért aztán ékszert, drága órát ne viseljünk, legyen némi sol a zsebünkben, amit oda adhatunk ilyenkor, de a többit nagyon dugjuk el a ruhánkban, ha már nem tudtuk a szálloda széfjében hagyni. Érdemes meglátogatni a legendás Nazca vonalakat is, amelyek rejtélye izgalomba ejti a tudományos fantasztikum rajongóit: ott érdemes kisrepülőre szállni. A rajzok jóval az inkák előtt keletkeztek. A norte chico civilizáció már kr.e. 3000-ben jelen volt a Csendes-óceán partjainál, aztán több más nép követte őket: a mochék, a chavinok, a chimek és a nazcák. Vidéken sok parasztnak kicsiny földparcellája ad szegényes megélhetést. A városokban élelmiszert, zöldséget, ruházatot árulnak a piacokon, amelyek gyakran festőiek, de az eladóknak gyenge hasznot hoznak. Limában, a fővárosban nagyon sokan barriádának nevezett bódénegyedekben laknak, állami földön illegálisan épült kunyhókban. A Titicaca-tó külön gyöngyszem, az Amazonas vidékén pedig még ma is együtt lehetünk az ősi életmódot folytató indiánokkal. A hatalmas folyam medencéjében lévő Manu Nemzeti Park Dél-Amerika egyik legnagyszerűbb helye, ahol megcsodálhatjuk a trópusi vadvilág hihetetlen változatosságát. Ott színes madarak, szemtelen majmok és buja növények vesznek körül minket. Peru örökre ott ragad a szívünkben.
SZÍNES NÉP
A hivatalos nyelv a spanyol, a kecsua és az ajmara. A spanyol nyelvet a perui lakosok kb. 90 százaléka ismeri. A hegyi indiánok a kecsua nyelvet, a Titicaca-tó környékén, illetve az ország déli részén lakó bennszülöttek az ajmara nyelvet beszélik. A lakosság rendkívül heterogén. 45 százalék több mint száz különböző kecsua törzshöz tartozó indián őslakos. Három százaléknyi ajmara indián is él itt. Ezenkívül kisebb indián töredékek találhatók még az országban.