Ahol a város "eleje" nyugszik

A Városszépítő Egyesület elnöke, Poklosi Péter minden évben meginvitálja a fehérváriakat egy rendhagyó temetői történelem órára. Hiszen a kőemlékek, a régi családok kriptái a város múltjáról mesélnek. Különösen a Hosszú temetőben, ahol - Poklosi Pétert idézve - a város eleje nyugszik, azaz ide temetkeztek a település elöljárói, polgármesterek, vezető hivatalnokok, magas rangú katonák, módos iparosok, gyárosok.

Poklosi Péter hosszú évek óta azon dolgozik, hogy mentse, ami még megmaradt. Szerencsére a város is partner ebben, az idén is 5 millió forinttal támogatta a városszépítők munkáját. Ezért most is láthatók a friss eredmények: szerencsére, a városszépítők támaszkodhatnak a lelkes, önkéntes munkát teljesítő diákokra is, akik tavasztól őszig kijárnak ide. A segítségükkel tudják a gondozatlan, műemléknek számító kriptákat. síremlékeket megmenteni a pusztulástól. Ez sok munkával jár, de mindig előkerül egy-egy izgalmas kőemlék és a hozzá tartozó história.

A séta Poklosi tanár úrral mindig más és más, de persze fontosak az állandó elemek is. Például az: II. József rendelte el, hogy a temetkezés a város határán kívülre kerüljön. Így is lett, valamennyi fehérvári sírkert - így a Hosszú is - a 18. századi Fehérvár határán túl jött létre. Ami a kápolnát illeti, azt Simor János hercegprímás, esztergomi érsek építtette, aki szintén Fehérváron született, 1813-ban.

.A városszépítők most megfordították a köveket, a feliratok, kőfaragások újra láthatóvá váltak

Poklosi Péter azt is elmesélte: különösen az 50-es, 60-as évek idején keletkezett a sírkertben nagy kár. Az új köztemető még nem volt meg, ezért, hogy temetkezni tudjanak, a régi, lejárt sírokat megszüntették. Elpusztították tehát a régi köveket, kidobták a város történelmét. De még ennek ellenére is találnak és felújítanak olyan faragványokat, amelyek akkoriban nem voltak szem előtt, benőtte őket a sűrű növényzet. A legrégebben álló sírkő 1820-ból való, de találtak félredobva korábbról származó - 1790-ből való - kőemléket.

Szammer-Heckenast nyomdászcsalád síremléke, amelynek alkotója Kallós Ede

A szép számú érdeklődőt körbevezetve Poklosi Péter, megmutatta az érdekességeket. Például Farkas Sándor huszár altábornagy síremlékét: a Farkas-család nem mellesleg Klebelsberg Kuno kultúrpolitikus rokonságához tartozott. A fehérvári kőfaragó ipartestület segített a felújításában. Megnéztük a temető egyik legszebb, művészeti értéket is képviselő síremlékét, Kallós Ede munkáját: a Szammer-Heckenast családé ez. A társaságban nyomdászok is akadtak, ők azonnal tudták, hogy két híres nyomdászcsalád képviselői házasodtak, így adván tovább örökül a mesterséget, a nyomdát.

Megtekintettük a Zlinszky család különleges síremlékét, amit félbetörött kőoszlopok vigyáznak. A felirat szerint Zlinszky István megyei alispán volt, nyugalmazott országos törvényszéki elnök, elhunytával pedig, (1880-ban) kihalt nemes családjának utolsó férfi sarja . Kalauzunk arról is mesélt, hogy akad a Hosszú temetőben védett emlék is: a nemzeti sírkert része például Say Móric akadémikus sírja. Poklosi Péter útközben megmutatott néhány teljesen újjávarázsolt sírkövet. Akadt közöttük, amit a borostyán alól szabadítottak ki. Megesett, hogy a felirat annyira elhalványodott, hogy csak bizonyos fényviszonyok között lehetett kisilabizálni. Ezek ismét megszépültek, a felirat újra olvasható. Kiderült, Poklosi Péter egyik-másik sírverset kívülről is tudja - mert archaikus, szép fordulatokat, izgalmas nyelvemlékeket is rejt a temető!

A 60. évforduló alkalmából az 1956-os áldozatok síremlékét is megismerhettük: ketten haltak meg, szovjet golyó oltotta ki az életüket, ezt a sírkőre is rávésték.

Schlamadinger család tetszetős kriptája

Aztán a régi, nagy családi kriptákhoz jutottunk: egyik-másiknak nincs gazdája, a család kihalt vagy nincs pénze rendbehozni. De a városszépítők nem engedik tönkremenni ezeket sem. Lassan haladnak, de a munkának van eredménye. Egy támfal ki akart dőlni, legutóbb ezt igyekeztek megakadályozni: ám rájöttek, a támfalat régi sírkövekből rakták, úgy, hogy a feliratok befelé álljanak. A köveket megfordították, a neveket festéssel újra láthatóvá tették. Poklosi Péter az 1847-ben meghalt Jantsik Józsefről azt is kiderítette a levéltárban, hogy szűcsmester volt. A támfal mellett lévő kriptákat is mostanában, folyamatosan hozzák helyre. Van, ahol háborús találat miatt van szükség teljes rekonstrukcióra.

Poklosi Péter a híres családok kriptáira is felhívta figyelmünket: ott a sírja a város utolsó hintókészítőjének Hirtling mesternek és családjának: hajdan a Tolnai utcában volt lakásuk és a műhely.

Egy rejtélyes, felirat nélküli kripta előtt is megálltunk: egyetlen árulkodó jel van csak rajta: a családi címer. Így aztán csak a legtájékozottabbak tudják, hogy ez a híres kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno szüleinek nyughelye.

A vaskereskedő Schlamadinger család kriptája különösen tetszetős. A fiú Schlamadinger Jenő már jogász, közigazgatási bíró lett. Ráadásul ő volt a fehérvári zenebarát egyesület vezetője, aki gyűjtést szervezett, hogy zeneiskola jöhessen létre a városban. Érdemes megjegyezni a nevét - Poklosi Péter szerencsére, gondoskodik arról, hogy őt se felejtse az utókor.