Bartalis István sokat meditált, mielőtt elhagyta a Volán együttesét

A 26 esztendős hokis érvényes szerződéssel rendelkezett az EBEL-ben érdekelt fehérváriaknál. Kiválóan is érezte magát az Alba Volánban, azonban úgy döntött, kihasználja a tavaszi, A-csoportos világbajnokság után adódó lehetőséget, nívósabb bajnokságban próbál szerencsét.

- A szerződésemben szerepelt egy pont, ami azt jelentette, ha az EBEL-nél magasabb ligából jön ajánlatom, távozhatok. Konkrétan az NHL, a KHL, a svéd, a finn, a német és a cseh liga szerepelt a felsorolásban. Akkoriban egy svéd menedzser intézte az ügyeimet, aztán korábbi játékostársam, Frank Banham is bekapcsolódott, valamint a Volán akkori trénere, Hannu Jarvenpaa is próbált segíteni. Gálffy György, dunaszerdahelyi menedzser jóvoltából a cseh élvonalból is kerestek, valamint a Slovan Bratislava is érdeklődött. Volt, hogy el sem jutottunk konkrétumokig, korán elhalt a dolog, de előfordult, hogy elküldték a tervezetet, én meg a fizetési igényeimet, de erre már nem jött válasz. A kalapban svéd másodosztályú csapat is volt, ahova nem akartam menni, a finn PS Turku, a cseh Trinec, a Sparta Praha, a Karlovy Vary, valamint a német Schwenninger Wild Wings.

A tengerentúlról a világhírű St. Louis Blues invitálta a nyári ligába, garanciák nélkül. Azt mondja, AHL-es, garantált szerződést alárna, hiszen ez az NHL előszobája, de olyan megállapodást nem, amelyben bármikor leküldhetik a harmadik vonalba, az ECHL-be. Természetesen jó lenne az első, NHL-ben játszó magyarnak lenni, történelmet írni, de nem minden-áron. Jobb biztos szerződéssel rendelkezni európai élbajnokságban, mint Észak-Amerikában bolyongani kisebb csapatok között, kisebb ligákban.

Bartalis István a Fehérvár szerelésében veszélyeztet egy tavalyi derbin, az osztrák bajnokságban  Fotó: Molnár Artúr

A német Schwenninger mellett szólt, hogy Pat Cortina, a korábbi magyar kapitány és volános edző hívta. Ha szakvezető invitál egy játékost, az biztonságot ad.

- Persze, így sem volt könnyű a döntés, hiszen sokat köszönhetek a Volánnak, két évet töltöttem itt. Az első szezonom remek volt, tavaly viszont alig játszottam, elszakadt a térszalagom, kilenc hónapot hagytam ki, a szentpétervári vb-re épültem fel tökéletesen. Jól ment a játék, úgy gondoltam, most van esélyem komolyabb ligába igazolni. A DEL nagyon jó bajnokság, mesés arénákkal, Kölnben 15 ezer néző előtt játszottunk. A mi, két éve épített, 6500-as csarnokunk is modern, szinte mindig megtelik. A bajnokság erősebb, mint az EBEL, minden kicsit profibb, a játék gyorsabb, fizikálisabb. Jobban kontrollált a hoki, taktikailag érettebbek a csapatok, kevesebb a gólhelyzet.

Bartalis Isti az első két mérkőzésen az első sorban kapott helyet, aztán a harmadikban és a másodikban is, de ennek nincs jelentősége, mert a taktika miatt változtak a számok. A társak maradtak a sorban, egy svéd, valamint egy kanadai, korábbi NHL-es támadó. Cortina nem bújik ki a bőréből, gyakran kiabál, e tekintetben nincs változás. Meg abban sincs, hogy egyszerű hokit kér. Jól kezdtük a szezont, az utóbbi pár találkozón megtorpantunk. Én pedig megsérültem. A palánknak ütköztem két hete, még ugyanennyit kell kihagynom. Nyolc meccsen négy pontot szereztem - két gól, két gólpassz -, a kilencedik bajnoki első harmadában ugrott ki a vállam.