Különleges passiótörténet – Pad Zoltán mellett Radics Éva irányítja a művészi munkát

A kar megalakulásának egyik oka, hogy az Alba Regia Szimfonikus Zenekar hangversenyein hivatásos énekművészekből álló kórus szerepeljen – hangzott el nemrég egy sajtótájékoztatón, amelyen megszólalt a kórus művészi munkájának egyik irányítója, a Liszt-díjas karvezető, Pad Zoltán is. A másik karnagy Radics Éva, a Ciszterci Szent István Gimnázium Zenei Nevelésért Díjas énektanára, aki elmondta:

– A szimfonikus zenekar önállósodása óta a korábbinál magasabb színvonalat képvisel. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy az oratorikus műveket olyan ütőképes, professzionális énekkar adja elő, amely rövid idő alatt, magas minőségben fel tud készülni akár egy a cappella, akár egy zenekari kíséretes műre. Ehhez képzett hangú, hivatásos énekesekre van szükség, akik projektekben tudnak gondolkodni. A kórus ugyanis alkalmi jelleggel működik, a tagokat félállásban foglalkoztatják. Az alapfelállás szerint hat alt és hat szoprán női énekes, valamint 8-10 férfi lesz. Nincs azonban mindig mindenkire szükség, az adott műtől függ, kik szerepelnek a koncerteken. A művészek egy része fehérvári származású, de vannak közöttük budapestiek, sőt határon túliak is – tudtuk meg a karnagytól.

Az énekesek a koncertek előtt egy-másfél hónappal kapják meg a kottákat, az anyagot, így az első próbára már mindenki megtanulja a saját szólamát. Radics Éva az alapozó munkákat végzi, tehát a művészekkel, zenei kísérővel együtt összerakják a művet, majd megérkezik Pad Zoltán, aki lényegében „koncertkész” állapotra hozza az előadást. A kórus alapvető feladata a liturgikus szolgálaton és az oratorikus művek vokális részének megszólaltatásán túl az, hogy a jól ismert és egyébként színvonalasan dolgozó fehérvári amatőr kórusok számára hátteret, erősítést biztosítson. Így még magasabb lehet a színvonal, s az amatőr kórusoknak továbbra is lesz lehetőségük oratóriumot énekelni.

Radics Éva karvezetőként először dolgozik együtt Pad Zoltánnal. A közös munka számára is új lehetőség, kihívás. Az első bemutatkozó darab egy kora barokk mű, Buxtehudétól a Membra Jesu Nostri. Erről a karvezető így mesélt:

– A német Dietrich Buxtehude a XVII. században élt, Johann Sebastian Bach előtt, aki a mesterének tekintette a zeneszerzőt. A hét kantátából álló Membra Jesu Nostri kiemelkedik az életműből. A passiótörténetet dolgozza föl, de nem az általánosan vett értelemben. Itt egy XIII. századi szerzetes verses formában megírt passió meditációjáról van szó, ezt adjuk elő az énekesek és a zenekar közreműködésével. Különlegesség, hogy kevéssé ismert hangszerek – például viola da gamba, theorba – is hallhatók a koncerten. A közönség valóban különleges, meditatív zenei élmény részese lehet.

A koncert 19.30-kor kezdődik a Szemináriumi templomban.