Interjú

2018.10.24. 07:48

Horváth Ildikó: akkor működik jól az egészségügy, ha nem is látszik

Az egészségügy helyett az egészséget szeretné fókuszba helyezni a múlt héten kinevezett új egészségügyi államtitkár.

Horváth Ildikó, aki 2010 és 2014 között már dolgozott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, a Magyar Időknek adott interjúban elmondta: mostani kinevezésével is inkább a lehetőségekre koncentrál. „Akkor született a nem dohányzók védelméről szóló törvény, a transz­zsírrendelet, a népegészségügyi termékadó, és indultak az iskolai egészségfejlesztő programok. Mindezekhez erős miniszterelnöki felhatalmazás társult és valódi társadalmi támogatás volt mögötte. Hasonló lehetőségek sora áll még előttünk” – mutatott rá az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy az előrehaladás folyamatos, ha sokszor nem is látványos. „Rengeteg egészségügyi dolgozó kapott például a dohányzásról való leszokást támogató képzést, akiknek a segítségével több mint tízezer ember tette le a cigarettát. Jelenleg fut egy stroke-megelőző kampány is” – emelte ki.

A megelőzéshez kapcsolódóan azt is kiemelte, hogy ijesztgetés helyett tájékoztatással és tudatosságra ösztönzéssel lehet javítani a magyarok egészségi állapotán. „Hiszek azonban abban, hogy ha megértik a testük működését, ha bővítjük az egészségi állapotukkal kapcsolatos tudásukat, ha megértik az összefüggéseket, akkor képesek változni.

Meggyőződésem, hogy ha sokszor és sok helyen kommunikáljuk az egészségünket érintő fontos témákat, akkor a lakosság egészségtudatosabbá válhat”

- jelentette ki Horváth Ildikó, aki megerősítette: az egészségügy helyett az egészségre szeretne fókuszálni. „Az egészségügyi ellátórendszer csak legfeljebb az egészségi állapot 25 százalékáért tehető felelőssé” – mondta, és rámutatott arra is, hogy az Emmi helyzete épp azért szerencsés, mert több szakterület együttműködésére ad lehetőséget az egészségmegőrzés érdekében. Ugyanakkor kijelentette azt is, hogy a mind hatékonyabb programok kidolgozása mellett az ellátórendszer fejlesztését sem lehet háttérbe szorítani, hiszen – mint mondta – „látni kell azonban, hogy ötvenéves kor felett minden második embernek van valamilyen krónikus betegsége, ezért hatékony és korszerű ellátást kell biztosítanunk.”

A megelőzést célzó lépések mellett tehát

„alapvető kötelességünk az egészségügyi ellátórendszer további erősítése,

hogy az emberek tudják: lesz elérhető és gyors segítség, ha szükség van rá. Az egészségügy akkor működik jól, ha nem is lehet észrevenni” – jegyezte meg Horváth Ildikó.

Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Idők

A sürgősségi ellátórendszer átalakítására vonatkozó kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: „Az első lépés, hogy átnézzük a sürgősségi ellátóhelyeket, hol milyen rendszer van, mert míg sok helyütt olajozottan működnek a dolgok, másutt vannak megoldandó problémák. Álláspontunk az, ha a háziorvosi ügyeleti ellátás összehangoltan működik a sürgősségi ellátással, azzal elérhető, hogy azok a páciensek, akik nem szorulnak azonnali ellátásra, ne vegyék el az időt azoktól, akiknek az esetében viszont minden perc, óra számít.”

Az állami és a magánellátás gyakori, az orvos személyében megvalósuló átfedéséről szólva Horváth Ildikó rámutatott, hogy „miután

csak Európában egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből, megoldhatatlan, hogy egy ember ne dolgozzon több helyen, akár több szektorban is.

A világ több országában létezik ez a gyakorlat, és ha nincs átfedés, keveredés, akkor – úgy gondolom – nem is kell ezt tiltani, ahogyan azt sem, hogy egy orvos itthon és külföldön is dolgozhasson” – fejtette ki.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkárává kinevezett Horváth Ildikó a Sándor-palotában 2018. október 17-én.
MTI/Máthé Zoltán

2019-ben kifut a 2016-ban kötött átfogó egészségügyi bérmegállapodás. Az egészségügyi dolgozók további béremelésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: az úton biztosan tovább kell menni, hiszen „az egészségügyiek bérszínvonala még a többi visegrádi országhoz viszonyítva is szolidnak mondható”. Felidézte, hogy a kormány béremelési programja eredményeképpen több lépésben

jelentősen emelkedtek a bérek az orvosok és a szakdolgozók számára is, csökkent a külföldi munkavégzéshez engedélyt kérők száma,

és többen jelentkeztek az orvosegyetemekre. „2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékos béremelés valósul meg az egészségügyi szakdolgozóknál, és az emelést szeretnénk folytatni” – mondta.

A teljes beszélgetés itt olvasható.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában