Fejér évfordulós emlékei június 22-én

A jóvátétel első köre

1922. június 22-én a Vásárhelyi Reggeli Újság és a Somogyi Újság is az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés első jóvátételi állatszállítmányával foglalkozik. Ennek értelmében hazánk kénytelen állatokat átadni a kisantant államainak a jóvátételi bizottság számlájára. A jóvátételre szánt állatvásárt teljes titokban rendezték. Bár nagy számban vásárolták az állatokat, az áruk nem emelkedett ennek ellenére sem. Ennek oka az volt, hogy erre az időre a kivitelt beszüntették. A hírek szerint Magyarország az első jóvátételre csak előleget adott. Görögország 500 lovat kapott, amit Szegeden vettek át. Jugoszlávia ennél sokkal több lovat, azonkívül juhot és marhát kapott. Ezek átvétele Székesfehérváron történt. Jugoszláviának annyira nem volt szüksége az állatokra, hogy azokat nemes egyszerűséggel kiárulták. Az olaszok sem sürgették az ügyet, nekik ,,ráért” ősszel fizetni.

Megvan Szent István sírja

A Budapesti Hírlap 1912- ben ezen a napon megjelent számában olvashatjuk, hogy „Székesfehérváron vízvezetéki munkálatok közben kiásták a Szent István alapította régi székesegyház alapfalait”. A templom alapfalainak kiásását már 1839-ben megkezdték, 1848-ban, majd 1862-ben is folytatták. Az ásatások eredménye négy királyi sírhely felfedezése volt: Szent Istváné, Kálmáné, III. Béla és nejének és Alberté. III. Béla és nejének csontmaradványait vörösmárvány koporsóban a budavári Mátyás-templomban helyezték el. A cikk még hosszasan taglalja a feltárások körülményeit, de nem túl optimista a jövőre nézve: „Ismételjük fölhívó szónkat a koronás királyhoz, főurainkhoz, főpapjainkhoz s az egész magyar társadalomhoz: mentsék meg e királyi hamvakat a szétszóródástól, elpusztulástól s a durva kezek esetleges bolygatásától.”