2020.09.17. 20:00
Regényt írt Fehérvár történelméről Schmöltz Margit
Schmöltz Margit Székesfehérvár múltját kutatta történelmi regényében. Október 10-én a Szent István Király Múzeum szervezésében tart orvostörténeti előadást a regény tematikáját követve, majd a múzeum szervezi a könyvhöz kapcsolódó történelmi sétákat, ahol az érdeklődők felfedezhetik Székesfehérvár múltjának érdekességeit.
Az egyik fejezetben gróf Esterházy Gábor és felesége, Margit története a ma is álló, Megyeház utca 17. alatti házban játszódik
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap
Nemrég a gárdonyi és a velencei könyvtárban volt egy-egy könyvbemutatója. Kő kövön című regénye Székesfehérváron játszódik. Honnan a megyei kötődés?
– Esztergomban születtem, és most is ott lakom, azonban gyermek- és tinédzseréveimet Székesfehérváron töltöttem. Családom most is itt él. A Vasvári Pál Gimnáziumban érettségiztem. Főiskolásként a művelődéstörténet, azon belül is az orvoslás története varázsolt el, és amikor témaválasztásra került sor, a fehérvári gyógyítás históriáját kezdtem kutatni. Könyvtárakban és levéltárakban keresgéltem az egykori orvosokról, gyógyszerészekről, bábákról szóló adatokat, történeteket. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián két alkalommal is első helyezést értem el az orvoslás történetéről szóló tudományos dolgozataimmal. Tisztában voltam azzal, hogy az efféle írásokat kevesen olvassák. Azonban nagyon szerettem volna sokaknak megmutatni azt a számtalan érdekességet, olykor döbbenetes, máskor nevetséges gyógyító eljárást, amelyeknek nyomára bukkantam. Ez adta a kiinduló alapot a regényemhez.
Történelmi regény szerzőjeként az írás a fontosabb vagy a történelem? Mit jelent egyik és a másik?
– Történelmi regény írójaként felelősségem, hogy minden tény, évszám, történés, helyszín hiteles legyen. Elsősorban a művelődéstörténet szempontjából vizsgálok egy-egy korszakot. Jobban érdekel, miként ápolták a betegeket, válogatták a gyógyfüveket, varrták a ruhákat, gondolkodtak egy probléma megoldásán, mint az, hogyan nyertek csatákat. Tehát a történelem fontos szerepet kap, csak nem a szokásos módon. Ugyanakkor, habár a történelmiregény-írók társaságának is tagja lehetek, valójában az írás, vagyis a szövegformálás, a történetszövés mikéntje foglalkoztat jobban.
Szereplői valós történelmi személyek? Valóban itt éltek, haltak meg Fehérváron?
– Igen, egy részük valós személy. Nálam főképpen mellékszerepeket kapnak mindazok az alakok, akiknek a történelemkönyvekben, lexikonokban nyomára bukkanhatunk. Minden, ami tudható róluk, hitelesen szerepel a regényeimben, de szerencsére akadnak fehér foltok is. Az ismeretlen, fel nem tárt tények adnak teret az írói fantázia kibontakoztatásához. Engem kifejezetten inspirál, hogy úgy alakítsam a történeteimet, hogy közben minden történelmileg hiteles maradjon.
Milyen, ma is létező fehérvári helyszínekkel találkozhatunk a regényben?
– A várfal, a törökfürdő, a régi bazilika nyomait ma is felfedezhetjük a belvárosban. Az utolsó, Arkánum című fejezetben gróf Esterházy Gábor és felesége, Margit története egy ma is álló házban játszódik. Az utcák, habár az idők során többször változott a nevük, éppúgy hátteret szolgáltattak a nyolcszáz és az ötszáz évvel ezelőtti történeteknek.
Tudatos döntés volt, hogy női főszereplőkről ír?
– Az, hogy a régi orvoslás különlegességeit beleszövöm a történeteimbe, tudatos döntés volt, kiindulási alap. A női narráció inkább ösztönösen adta magát. Novellákban megformáltam már férfi karaktereket, de úgy éreztem, női alakokat tudok igazán megtölteni élettel. Fokozatosan jöttem rá, mennyire hiányzik a női látásmód a történelmiregény-írásból. A férfiak nemcsak a politikát, a történelmi fordulatokat, de még mindezek magyarázatát, elbeszélési módját is uralták, uralják. A női szemszög, az asszonyi látásmód egészen más. Máshová helyezzük a hangsúlyokat. Míg a férfiak háborúkat vívtak, tengereket hódítottak meg, az asszonyoknak éppen úgy táplálni kellett a gyermekeket, gondozni a kertet, ápolni a betegeket. Az eltérő feladat, eltérő életritmus nyilvánvalóan eltérő narrációt is eredményezett, ezt igyekszem megragadni, rekonstruálni.
A kötet alapmotívuma a címben is szereplő kő. Miért fontos ez?
– A regény valójában négy, akár önállóan is olvasható, érthető történet. Egy különleges, elátkozott kő kapcsolja őket össze, amely szerepet játszik mindegyikben. A könyv végén pedig külön meglepetés várja az olvasókat, amely a kőhöz kapcsolódik.