A cunami árvái nem felejtenek

A 2004-es esztendő karácsonyának második napján hatalmas erejű földrengés rázta meg az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének körzetét, a rengés epicentruma az Indiai-óceán mélyén volt. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy a tenger alatti földmozgás a Richter-skála szerint 9,15-ös erősségűnek bizonyult, egyes források szerint 1900 óta az volt a negyedik legnagyobb földrengés a világon. A földmozgást kísérő óriási szökőár nyolc délkelet-ázsiai ország tengerpartján végigsöpörve elérte még Afrika keleti partvidékét is.

Ma is működik

Tizennégy évvel a cunami után ma is működik két olyan hely Srí Lankán, amelyre büszkék lehetünk. Az egyik egy háromszintes, száz gyermek tanítására-ellátására alkalmas épület Colombo Pitakotte kerületében, a Vadzsira Srí Gyermekotthonban, de eredetileg Help-falu elnevezéssel létrehoztunk a szigeten egy szociális-közösségi kulturális központot is, ahol a szökőár után túlélők laktak.

Az olvasók sikere is

A Fejér Megyei Hírlap, a Vas Népe, a Zalai Hírlap, a Dunaújvárosi Hírlap és a Veszprémi Napló olvasói is hozzájárultak a sikerhez. Egy adott napon elfogyott, eladott lapok árával segítették az árvaház felépítését azok, akik így döntöttek. Akkor azt ígértük olvasóinknak, nyomon követjük az adományok útját, hiszen számos esetben lehetett arról hallani, nem jó helyre került a segítség, az adott szervezet rosszul gazdálkodott az anyagiakkal. Ennek a vállalásnak azóta, helyszíni tudósítással több esetben is eleget tettünk, megtesszük ezúttal, 14 esztendő után is.

Jó helyre került

A Baptista Szeretetszolgálat által épített gyermekotthon átadására 2005. december 7-én került sor Colombo külvárosában. Azóta tudjuk: a magyarországi támogatások jó helyre kerültek, a segélyszervezet felügyelete mellett a helyiek is megtették a magukét. „Egy éve határoztuk el, hogy magyar árvaházat hozunk létre Srí Lankán”, mondta az átadásra érkező székesfehérvári újságírónak akkor a helyszínen Szilágyi Attila, a szervezet jelenlegi kommunikációs igazgatója. „Most itt vagyunk az avatáson, s ez hihetetlenül jó érzés. Egy, már működő gyermekotthon adott helyet az épületnek, a magyar létesítményt száz személyesre terveztük. Rengeteget izzadtunk és dolgoztunk, elsősorban az esők miatt csúszott az átadás, két monszunt is át kellett vészelni”.

A 2004 karácsonyának ünnepén bekövetkezett kataklizma soha nem látott adakozási hullámot indított el a világban, több mint 11 milliárd euró gyűlt össze humanitárius segélyekre és újjáépítésre. És valami megváltozott Magyarországon is… Soha addig itthon még nem tapasztaltak olyan mértékű összefogást az adományozásban, mint amilyen akkor valósult meg, soha addig nem gyűlt össze annyi támogatás, mint abban az időben. Talán az volt az az idő, amikor a magyarok ráébredtek, már nem segélyre szorulnak, ők maguk is képesek segíteni. Erről beszélt dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke is.

Fordulópont

„Az volt az a katasztrófa, amely fordulópontot jelentett a magyarországi adományozási kultúrában. Előtte is akadtak olyan adományozók, akik fontosnak tartották azt, hogy mi magyarok ne csak folyton panaszkodjunk, mert mi Magyarországon mennyire szerencsétlenek és elárultak vagyunk, hanem tegyünk valamit, ha szükséges. Mert amellett, hogy valóban sokan nagyon rossz körülmények között élnek, mégis csak a világ gazdagabb országai közé tartozunk globális összehasonlításban. Nagyon jó volt megtapasztalni azt, hogy magánszemélyek, cégek, egyházi közösségek, minisztériumok: rengetegen megnyitották a szívüket és a pénztárcájukat. Az a hihetetlen sok adomány, amely érkezett megmutatta, mennyire létezik a segítségnyújtás vágya a magyar emberekben.”

A segélyezés egyébként nem könnyű feladat: sok külföldi és magyarországi szervezet nem tudta okosan elkölteni a rá bízott pénzt, számos esetben a nagy terveket nagyon szerény eredmények követték. A részben olvasóink segítségével létrehozott létesítmény azonban – jelenleg Nilmini Dissanayake igazgató irányításával – azóta is kiválóan működik, s bár a cunami árvái már régen felnőttek, a gyermekotthon továbbra is segíti a rászorultakat és ezzel élővé teszi a két ország kapcsolatát.

Időtálló segítség

Ennek egyik jelképes kifejeződése volt, amikor Kövér László házelnök 2013-ban első magyar közjogi méltóságként a szigetországba látogatott, s útja során találkozott az ország elnökével, a parlamenti elnökkel és több miniszterrel is. Elkísérte őt Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke és Szilágyi Béla alelnök, akik büszkék arra, hogy annak idején nem csak azonnali segítséget tudtak nyújtani, hanem két időtálló, ma is jól működő intézményt hoztak létre, amit nagyra értékel Srí Lanka népe és kormánya.