Kultúra

2016.09.03. 13:20

Gárdonyi, a polihisztor: humorista, zoológus történész és festő volt

Gárdonyi Géza szülőházánál nemrégiben az író születésének 153. évfordulójára emlékeztek. Ennek kapcsán beszélgettünk Csapó Botond történelem-irodalom szakos tanárral, aki alaposan beleásta magát az író életébe. Rendhagyó tárlatvezetést is tartott A polihisztor Gárdonyi címmel.

Buthy Lilla

- Megdöbbentő, hogy 59 év alatt mennyi mindennel foglalkozott Gárdonyi Géza, akit a legtöbben csak íróként ismerünk, és nevéhez automatikusan az Egri csillagok című regényét kapcsoljuk. Kezdjük azzal, hogy Gárdonyi író volt: történelmi regényei mellett novellákat, verseket, meséket és színdarabokat is írt, ezek mellett pedig még újságíró is volt. Gyakorlatilag nincsen olyan műfaja az írásnak, amelyben ne alkotott volna - kezdte Csapó Botond, majd hozzáfűzte:

- Humoristának is nevezhetjük, hiszen nem csak komoly dolgokat vetett papírra: ilyen mulatságos írása például a Göre Gábor bíró úr könyve is. Sok irodalomtörténész állítja, nem is történelmi regényeiben alkotta a legnagyobbat, hanem novelláiban. Az én falum című novelláskötetéről azt tartják, a magyar falu egyik legszebb bemutatása.

Az íróról készült legismertebb felvétel

Csapó Botond arról is mesélt: Gárdonyi az egri líceumban tanítói oklevelet szerzett, de ezt a tevékenységet kevésbé kedvelte. Ugyanakkor történész is volt. Minden történelmi témájú könyvét alapos kutatómunka előzte meg, el-utazott a helyszínekre, bejárta a levéltárakat, mindent összegyűjtött. Az Egri csillagokat hiteles történelmi forrásként használhatjuk. Régésznek is kiváló volt: A Margit-szigeti kolostor feltárásánál is részt vett az ásatáson. A Margit-legendáról szól az Isten rabjai című regénye.

A régészek ekkor egy kutat kerestek, de nem tudták, merre lehet. Gárdonyi - a vezető régész szkeptikussága ellenére - kilogikázta , merre lehet és megtalálta - magyarázta mosolyogva.

Az állat- és növényvilág is nagyon érdekelte: egri otthonában egy komplett botanikus kertet rendezett be. Külföldi útjairól és híres emberek sírjairól vagy példának okáért a segesvári csatatérről és Jókai svábhegyi villájából is rendre növényeket hozott haza. Ezeket elültette, gondozta, ahogy a gyümölcsfáit és a szőlőjét is. Zoológiával is foglalkozott, és felfedezett egy állatfajt, a hatszemű bikapókot, amely az egri pincékben él.

Bár Herman Ottó egy udvarias levélben azt javasolta Gárdonyinak - aki egyébként a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja is volt -, hogy inkább írjon csak regényeket. De Herman Ottó írt egy másik levelet is, amelyben elismerte, Gárdonyi helyesen írta le a bikapókot - mesélte Botond.

Gárdonyiról az sem köztudott, hogy több hangszeren is játszott, ezek közül egyik-másik megtalálható az egri házában. Tanult hegedülni és orgonálni, de művészi szinten játszott pianínón és cimbalmon is - visszahúzódó ember lévén -, inkább csak önmagának. Szegeden megismerkedett Dankó Pistával, a híres cigányprímással, akivel barátságot kötött: 59 nótájának ő a szövegírója.

De nem csak szöveget, zenét is szerzett. A leghíresebb a Fel nagy örömre kezdetű egyházi ének, amit karácsonykor szoktak énekelni - tette hozzá a történész.

Csapó Botond tanár az író agárdi szülőházánál, Kligl Sándor szobrászművész Gárdonyi Gézáról készült szobrával. Csapó Botond arról is mesélt a látogatóknak, mennyi terve, megírásra váró ötlete volt Gárdonyinak.

Gárdonyi szenvedélyes cédulázó is volt: sok cetli fenn is maradt. Precíz ember lévén sok mindent leírt, sőt le is rajzolt. A cetlikről tudjuk azt is, még mennyi mindent tervezett. Kőműves Kelemen történetéből például drámát akart írni, de a többi között az avarokról, a honfoglalás koráról, IV. Béláról, Szent Lászlóról, Dózsa Györgyről, Kossuth Lajosról is születhetett volna még regénye.

Gárdonyi Géza, a festő: ezzel is bővíthető még a már amúgy is hosszú sor.

- Itt, a gárdonyi szülőházban is van egy Gárdonyi-festmény. Gyakorlatilag mindent festett: csendéletet, portrét, tájképet, még a családját is megörökítette. Néhány regényét maga próbálta meg illusztrálni, szeretett rajzolni is - folytatta Csapó Botond.

A polihisztor sokat foglalkozott a különféle vallásokkal, a katolicizmus mellett a buddhizmussal, a spiritizmussal, kicsit az okkultizmussal is. Gárdonyi Géza magának való, befelé forduló ember volt, akit nem véletlenül egri remeteként is emlegetnek. Az egri házában a dolgozószobát a mennyezetbe vágott ablak világította meg, a tornác felőli ablaktáblákat szorosan zárva tartotta, hogy ne zavarják a külső zajok: legnagyobb regényeit ott írta. Imádott pipázni, gyűjteményét ugyancsak a házban őrizte. A fentiek után talán nem meglepő, hogy kitalált magának egy bonyolult titkos-írást is. 1922-ben halt meg, de csak 1969-ben fejtette meg két nyelvész a Füles rejtvény-újság felhívása nyomán. A titokzatos ember naplószerű bejegyzései, gondolatai, megfigyelései - de nem a nagy titkai - láttak így napvilágot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!