Epedez és öklével szeret

Az ironikus hangvételű, fájdalmasan őszinte, a női lélek finom rezdüléseibe, mélységeibe betekintést engedő, kitárulkozó versek változatos élményt nyújtottak önmagukban, szerzőjük által előadva, és Tóth Evelin markáns énekhangján, zenébe csomagolva is. A két hölgyet kísérő két zenész végig jó partnernek bizonyult, a gitár és a tangóharmonika megszólaltatása közötti cinkos összekacsintások barátságra, jól működő alkotói kapcsolatra engedtek következtetni.

Orsolya inkább a háttérbe húzódva, a terem félköríves részében ülve olvasta föl verseit, mint egy érzékeny dizőz. Például Kristófról, aki csak magáz és táncolni hív, de nem tesz semmit, amit a vágyakozó nő várna: Kristóf, miféle végzet ez?/ A szívem ég, s Ön mit se lép. ... Kézcsók, magázás - úgy unom./ Törjön rám és tiporjon el,/ pendüljön az én húromon... Sorai árulkodtak beteljesült szerelemről is, csalódásról, s profánabb témákról, a fogyókúra nehézségeiről, és ironizálva az alkoholizmus kapcsolatokat bomlasztó hatásáról. Felolvasásának Evelin alkalmanként különböző, finoman megszólaló hangszerekkel adott zenei aláfestést, különös atmoszférát teremtve. Az énekesnő maga több stílusban mutatta meg énektudását. Mindjárt az est kezdetén egy erőteljes, operai hangvételű dallal indított, amely alatt elektronikus zene szólt. A szöveghez jól illet e két ellentétes műfaj házasítása , hiszen a nőről volt szó, aki az öklével szeret , törékenyen is a nyers erő megtestesítője, akitől a férfi jobb, ha fél...

Jóval könnyedebb hangulatú volt eztán a nyári szamba ritmusát és hangulatát, a latinos estéket, forró szerelmi éjszakákat megidéző dal, vagy a sanzonos, jazzes stílusban megfogalmazott női vallomás, elmesélt történet.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

Az ironikus hangvételű, fájdalmasan őszinte, a női lélek finom rezdüléseibe, mélységeibe betekintést engedő, kitárulkozó versek változatos élményt nyújtottak önmagukban, szerzőjük által előadva, és Tóth Evelin markáns énekhangján, zenébe csomagolva is. A két hölgyet kísérő két zenész végig jó partnernek bizonyult, a gitár és a tangóharmonika megszólaltatása közötti cinkos összekacsintások barátságra, jól működő alkotói kapcsolatra engedtek következtetni.

Orsolya inkább a háttérbe húzódva, a terem félköríves részében ülve olvasta föl verseit, mint egy érzékeny dizőz. Például Kristófról, aki csak magáz és táncolni hív, de nem tesz semmit, amit a vágyakozó nő várna: Kristóf, miféle végzet ez?/ A szívem ég, s Ön mit se lép. ... Kézcsók, magázás - úgy unom./ Törjön rám és tiporjon el,/ pendüljön az én húromon... Sorai árulkodtak beteljesült szerelemről is, csalódásról, s profánabb témákról, a fogyókúra nehézségeiről, és ironizálva az alkoholizmus kapcsolatokat bomlasztó hatásáról. Felolvasásának Evelin alkalmanként különböző, finoman megszólaló hangszerekkel adott zenei aláfestést, különös atmoszférát teremtve. Az énekesnő maga több stílusban mutatta meg énektudását. Mindjárt az est kezdetén egy erőteljes, operai hangvételű dallal indított, amely alatt elektronikus zene szólt. A szöveghez jól illet e két ellentétes műfaj házasítása , hiszen a nőről volt szó, aki az öklével szeret , törékenyen is a nyers erő megtestesítője, akitől a férfi jobb, ha fél...

Jóval könnyedebb hangulatú volt eztán a nyári szamba ritmusát és hangulatát, a latinos estéket, forró szerelmi éjszakákat megidéző dal, vagy a sanzonos, jazzes stílusban megfogalmazott női vallomás, elmesélt történet.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

Orsolya inkább a háttérbe húzódva, a terem félköríves részében ülve olvasta föl verseit, mint egy érzékeny dizőz. Például Kristófról, aki csak magáz és táncolni hív, de nem tesz semmit, amit a vágyakozó nő várna: Kristóf, miféle végzet ez?/ A szívem ég, s Ön mit se lép. ... Kézcsók, magázás - úgy unom./ Törjön rám és tiporjon el,/ pendüljön az én húromon... Sorai árulkodtak beteljesült szerelemről is, csalódásról, s profánabb témákról, a fogyókúra nehézségeiről, és ironizálva az alkoholizmus kapcsolatokat bomlasztó hatásáról. Felolvasásának Evelin alkalmanként különböző, finoman megszólaló hangszerekkel adott zenei aláfestést, különös atmoszférát teremtve. Az énekesnő maga több stílusban mutatta meg énektudását. Mindjárt az est kezdetén egy erőteljes, operai hangvételű dallal indított, amely alatt elektronikus zene szólt. A szöveghez jól illet e két ellentétes műfaj házasítása , hiszen a nőről volt szó, aki az öklével szeret , törékenyen is a nyers erő megtestesítője, akitől a férfi jobb, ha fél...

Jóval könnyedebb hangulatú volt eztán a nyári szamba ritmusát és hangulatát, a latinos estéket, forró szerelmi éjszakákat megidéző dal, vagy a sanzonos, jazzes stílusban megfogalmazott női vallomás, elmesélt történet.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

Orsolya inkább a háttérbe húzódva, a terem félköríves részében ülve olvasta föl verseit, mint egy érzékeny dizőz. Például Kristófról, aki csak magáz és táncolni hív, de nem tesz semmit, amit a vágyakozó nő várna: Kristóf, miféle végzet ez?/ A szívem ég, s Ön mit se lép. ... Kézcsók, magázás - úgy unom./ Törjön rám és tiporjon el,/ pendüljön az én húromon... Sorai árulkodtak beteljesült szerelemről is, csalódásról, s profánabb témákról, a fogyókúra nehézségeiről, és ironizálva az alkoholizmus kapcsolatokat bomlasztó hatásáról. Felolvasásának Evelin alkalmanként különböző, finoman megszólaló hangszerekkel adott zenei aláfestést, különös atmoszférát teremtve. Az énekesnő maga több stílusban mutatta meg énektudását. Mindjárt az est kezdetén egy erőteljes, operai hangvételű dallal indított, amely alatt elektronikus zene szólt. A szöveghez jól illet e két ellentétes műfaj házasítása , hiszen a nőről volt szó, aki az öklével szeret , törékenyen is a nyers erő megtestesítője, akitől a férfi jobb, ha fél...

Jóval könnyedebb hangulatú volt eztán a nyári szamba ritmusát és hangulatát, a latinos estéket, forró szerelmi éjszakákat megidéző dal, vagy a sanzonos, jazzes stílusban megfogalmazott női vallomás, elmesélt történet.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

Jóval könnyedebb hangulatú volt eztán a nyári szamba ritmusát és hangulatát, a latinos estéket, forró szerelmi éjszakákat megidéző dal, vagy a sanzonos, jazzes stílusban megfogalmazott női vallomás, elmesélt történet.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

Jóval könnyedebb hangulatú volt eztán a nyári szamba ritmusát és hangulatát, a latinos estéket, forró szerelmi éjszakákat megidéző dal, vagy a sanzonos, jazzes stílusban megfogalmazott női vallomás, elmesélt történet.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.

A két macska hízelkedően törleszkedett és élesen karmolt, ruhában is ruhátlanná válva, érzékeny lelküket lecsupaszítva a verssorok által. A nyári est elvitte a zene hangját a könyvtár ablakán át, a dallam a fülbe ülve hazafelé is adott okot a dúdolásra.