2012.04.16. 11:36
Megkezdődött a tömeggyilkos Breivik pere (videó)
Oslo - Önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát és megkérdőjelezte az ügyét tárgyaló bíróság illetékességét a norvégiai tömeggyilkos. A 77 rendbeli gyilkossággal vádolt Anders Behring Breivik pere hétfőn kezdődött.
Anders Behring Breivik azt mondta: elismeri az összes tettet, amellyel vádolják, de nem érez miattuk büntetőjogi felelősséget, "önvédelemből" cselekedett. Első megszólalását arra használta fel, hogy kijelentse: nem ismeri el norvég bíróságok illetékességét, mivel azok a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapták felhatalmazásukat.
A 33 éves férfi mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd miután levették róla a bilincset, mellkasát a szíve fölött megütve, majd ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlévőket. Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint - amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt - ezek a jelek "az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást" szimbolizálják.
A vádlott ugyanakkor többször is könnyekkel küszködött, mialatt a tárgyalóteremben egy, a multikulturalizmust elítélő és az "iszlám demográfiai hadviselésről" szóló nézeteit bemutató filmet vetítettek. 
Breivik tavaly júliusban pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolják.
A férfi már korábban elismerte, hogy ő követte, amikkel vádolják, de kijelentette: azokra azért volt szükség, hogy megvédje Norvégiát a muszlimoktól. Azért ölt a kormányzati negyedben és a kormányzó Munkáspárt ifjúsági táborában, mert a baloldali politikai erőket teszi felelőssé a bevándorlásért - mondta.
A tárgyalásnak mintegy kétszáz fős hallgatósága van, felerészben a túlélők és az áldozatok hozzátartozói, felerészben újságírók. Végig jelen lesz Breivik öt napig tartó vallomástételén az a négy pszichiáter, akinek feladata a vádlott viselkedésének megfigyelése. Egyesek attól tartanak, hogy a férfi nézeteinek terjesztésére akarja majd felhasználni az általa "cirkuszként" jellemzett bírósági eljárást.
A per fő kérdése, hogy a merénylő szándékos, előre megfontolt motivációk alapján cselekedett, vagy pedig beszámíthatatlan volt. Januárban két, bíróság által kijelölt pszichiátriai szakértő megállapította, hogy a férfi paranoid skizofréniában szenved, tetteit pedig téveszmék által vezérelve követte el. Az áldozatok fellebbezését követően a testület két újabb szakértőt kért fel, akik szerint Breivik a támadás idején korántsem volt elmebeteg vagy értelmi fogyatékos.
Videó - Breivik karlendítéssel indít a bíróságon
Az északi országban 21 év a kiszabható szabadságvesztés maximális időtartama, de indokolt esetben a fogva tartás ennek leteltével további öt évvel hosszabbítható meg, s mivel ezen öt-öt éves hosszabbítások száma nem korlátozott, előfordulhat, hogy egy elítéltet élete végéig nem bocsátanak szabadon.
Ha a merénylőt terrorista cselekmények elkövetéséért fogják elmarasztalni, minden bizonnyal a legsúlyosabb büntetést kapja majd. Ha mentálisan sérültnek nyilvánítják, akkor pszichiátriai intézetben tartják majd fogva, ahonnan kiengedik, amint javult az elmeállapota, és nem jelent veszélyt a környezete vagy önmaga számára.
Az áldozatok családjai feltehetően azt szeretnék, ha Breiviket épelméjűvé nyilvánítanák, és 21 évnyi szabadságvesztést szabnának ki rá, mivel elmebetegként sokkal hamarabb szabadlábra kerülhet a kezelés eredményeinek függvényében. Breivik korábban azt mondta, hogy őrültnek nyilvánítása "rosszabb lenne a halálnál".
Habár a szélsőséges jobboldali férfi ámokfutását követő sokkhullám besározta a skandináv populista pártokat, s azok gyorsan elhatárolódtak a tömeggyilkostól, azt is értésre adták, hogy a Breivik által elkövetett merénylet semmit sem változtat a nagymértékű bevándorlásra és az iszlám szélsőségességre vonatkozó kritikájukon. Politológusok szerint valóban kevés változás történt e pártok politikájában a mészárlás óta eltelt kilenc hónap alatt, támogatottságuk azonban egyre csökkenőben van.
A tárgyalás az előzetes forgatókönyv szerint tíz héten át tart, a védelem 29 tanut kért. Ítélet júliusra várható.
Videó - Kedélyesen mosolygott tárgyalásán a tömeggyilkos Breivik
OLDALTÖRÉS: Breivik őrült vagy gonosz?
Hétfőn vette kezdetét a 77 ember haláláért felelős Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos pere, amelynek végén a bíróságnak döntenie kell, hogy a merénylő szándékos, előre megfontolt motivációk alapján cselekedett, vagy pedig beszámíthatatlan volt. A The Conversation című ausztrál elemző- és véleményportál összeállításában a norvég igazságszolgáltatás szempontjából vette sorra a lehetséges végkifejleteket . 
Januárban két, bíróság által kijelölt pszichiátriai szakértő 36 órás interjút készített a szélsőséges iszlámgyűlölővel, majd 234 oldalas jelentésben megállapította, hogy a merénylő paranoid skizofréniában szenved, tetteit pedig téveszmék által vezérelve követte el. Az áldozatok fellebbezését követően azonban a testület két újabb egészségügyi szakértőt kért fel, akik szerint Breivik a támadás idején korántsem volt elmebeteg vagy értelmi fogyatékos. A szakértők egyetértettek abban, hogy a merénylő esetében igen nagy a visszaesés kockázata.
A norvég jogrendszer értelmében az ügy kivizsgálását segítő szakértői megfigyelőket maguk a bíróságok jelölik ki, s a testületek maguk is aktívan részt vesznek az eset körülményeinek felderítésében. Norvégiában ugyanakkor nem létezik megoldás arra az esetre, ha a védelem elmebajra hivatkozik; a bíróság ez esetben kényszerelzárásra ítélheti az elmebeteg személyt. Ez alapján a testület a súlyos mentális betegség tüneteire hivatkozva kórházi vagy ambuláns kezelésre kötelezheti a vádlottat. Ennek hossza attól függ, hogy az adott személy hogyan reagál a kezelésre, s hogy mekkora veszélyt jelent a közösségre, illetve önmagára.
Az északi országban 21 év a kiszabható szabadságvesztés maximális időtartama, a büntetés-végrehajtási rendszer pedig nagy hangsúlyt fektet az elkövetők rehabilitációjára, amely jelenleg 20 százalék körüli. A bíróságának most azt kell eldöntenie, hogy az eltérő szakértői vélemények figyelembevételével hogyan kezeli majd a leghírhedtebb norvég tömeggyilkost.
Ha mentálisan sérültnek nyilvánítják, akkor kiengedik, amint javult az elmeállapota, és nem jelent veszélyt a környezete vagy önmaga számára. A másik változat szerint terrorista cselekmények elkövetéséért fogják elmarasztalni, és 21 év börtönbüntetésre ítélik. A börtönből 53 évesen fog kiszabadulni, a visszaesés kockázatát pedig rehabilitációs programmal csökkenthetik.
Az áldoztatok családjai feltehetően azt szeretnék, ha Breiviket épelméjűvé nyilvánítanák, és 21 évnyi szabadságvesztést szabnának ki rá, mivel elmebetegként sokkal hamarabb szabadlábra kerülhet a kezelés eredményeinek függvényében.
Breivik tavaly júliusban pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 tinédzsert ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolják.
A 33 éves férfi mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd miután levették róla a bilincset, mellkasát a szíve fölött megütve, majd ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlévőket. Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint - amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt - ezek a jelek "az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást" szimbolizálják.
A vádlott ugyanakkor többször is könnyekkel küszködött, mialatt a tárgyalóteremben egy, a multikulturalizmust elítélő és az "iszlám demográfiai hadviselésről" szóló nézeteit bemutató filmet vetítettek. 
Breivik tavaly júliusban pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolják.
A férfi már korábban elismerte, hogy ő követte, amikkel vádolják, de kijelentette: azokra azért volt szükség, hogy megvédje Norvégiát a muszlimoktól. Azért ölt a kormányzati negyedben és a kormányzó Munkáspárt ifjúsági táborában, mert a baloldali politikai erőket teszi felelőssé a bevándorlásért - mondta.
A tárgyalásnak mintegy kétszáz fős hallgatósága van, felerészben a túlélők és az áldozatok hozzátartozói, felerészben újságírók. Végig jelen lesz Breivik öt napig tartó vallomástételén az a négy pszichiáter, akinek feladata a vádlott viselkedésének megfigyelése. Egyesek attól tartanak, hogy a férfi nézeteinek terjesztésére akarja majd felhasználni az általa "cirkuszként" jellemzett bírósági eljárást.
A per fő kérdése, hogy a merénylő szándékos, előre megfontolt motivációk alapján cselekedett, vagy pedig beszámíthatatlan volt. Januárban két, bíróság által kijelölt pszichiátriai szakértő megállapította, hogy a férfi paranoid skizofréniában szenved, tetteit pedig téveszmék által vezérelve követte el. Az áldozatok fellebbezését követően a testület két újabb szakértőt kért fel, akik szerint Breivik a támadás idején korántsem volt elmebeteg vagy értelmi fogyatékos.
Videó - Breivik karlendítéssel indít a bíróságon
Az északi országban 21 év a kiszabható szabadságvesztés maximális időtartama, de indokolt esetben a fogva tartás ennek leteltével további öt évvel hosszabbítható meg, s mivel ezen öt-öt éves hosszabbítások száma nem korlátozott, előfordulhat, hogy egy elítéltet élete végéig nem bocsátanak szabadon.
Ha a merénylőt terrorista cselekmények elkövetéséért fogják elmarasztalni, minden bizonnyal a legsúlyosabb büntetést kapja majd. Ha mentálisan sérültnek nyilvánítják, akkor pszichiátriai intézetben tartják majd fogva, ahonnan kiengedik, amint javult az elmeállapota, és nem jelent veszélyt a környezete vagy önmaga számára.
Az áldozatok családjai feltehetően azt szeretnék, ha Breiviket épelméjűvé nyilvánítanák, és 21 évnyi szabadságvesztést szabnának ki rá, mivel elmebetegként sokkal hamarabb szabadlábra kerülhet a kezelés eredményeinek függvényében. Breivik korábban azt mondta, hogy őrültnek nyilvánítása "rosszabb lenne a halálnál".
Habár a szélsőséges jobboldali férfi ámokfutását követő sokkhullám besározta a skandináv populista pártokat, s azok gyorsan elhatárolódtak a tömeggyilkostól, azt is értésre adták, hogy a Breivik által elkövetett merénylet semmit sem változtat a nagymértékű bevándorlásra és az iszlám szélsőségességre vonatkozó kritikájukon. Politológusok szerint valóban kevés változás történt e pártok politikájában a mészárlás óta eltelt kilenc hónap alatt, támogatottságuk azonban egyre csökkenőben van.
A tárgyalás az előzetes forgatókönyv szerint tíz héten át tart, a védelem 29 tanut kért. Ítélet júliusra várható.
Videó - Kedélyesen mosolygott tárgyalásán a tömeggyilkos Breivik
OLDALTÖRÉS: Breivik őrült vagy gonosz?
Hétfőn vette kezdetét a 77 ember haláláért felelős Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos pere, amelynek végén a bíróságnak döntenie kell, hogy a merénylő szándékos, előre megfontolt motivációk alapján cselekedett, vagy pedig beszámíthatatlan volt. A The Conversation című ausztrál elemző- és véleményportál összeállít
