– Fejlesztési elképzeléseink némelyike messze túlmutat pénzügyi lehetőségeinken. Az új óvoda és bölcsőde, a csapadékvíz-kezelés, a templomépítés nagy forrásigényű célok, amelyek realitását a térségi és megyei fejlesztési tervekkel szoros összhangban találhatjuk csak meg – folytatta az elöljáró.
Az önkormányzati választáson képviselői mandátumot szerzett Fogasné Bognár Judit, Gáspár Csaba, Irsa-Borján Dóra, Nagy Gábor, Szentes János és Takács István. A testület ismét Gáspár Csabát választotta alpolgármesternek, egy bizottságot alakítottak, az ügyrendi és szociálist, melynek elnöke Takács István lett.
Kőszárhegy a falura jellemző erős közösségi együttműködéssel minden korszakban tudott fejlődni, és a különböző társadalmi változások közepette is összetartó maradt. Borján Péter erre az eszmeiségre alapozva indult neki annak idején 29 évesen a közösségi szerepvállalásnak. Polgármesteri munkáját az Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozás előkészületi időszakában kezdte meg, egy átalakuló önkormányzati finanszírozási rendszerben. Belecsöppent a pályázatok varázslatosnak tűnő világába: szerveztek, terveztek, pályáztak. Ha nyertek, a következő feladatra léptek, ha nem, jött a B terv, és más pályázatokkal próbálták megvalósítani ugyanazokat a célokat.
Amint a faluvezető kifejtette: ez egy végtelen történet, hiszen mindig van egy újabb ötlet, újabb kezdeményezés, újabb terv. Úgy gondolja, ez így is van rendjén. Ha ugyanis létezne abszolút célja a közösségnek, és azt elérné, akkor vajon hogyan működne tovább? Mindig egy új feladat az, amiért dolgozni, tenni lehet.
– Elképzeléseink megvalósulásához a munkánkat segítő, elkötelezett megyei önkormányzatra, községünk és térségünk fejlesztését támogató országgyűlési képviselőre, együttműködő képviselő-testületre, szakmailag felkészült hivatali munkatársakra, felelősen irányított intézményekre, szorgalmas dolgozókra, aktív civil szervezetekre és sok-sok közösségi munkára van szükség. Úgy gondolom, jelen pillanatban mindez megvan – emelte ki az elöljáró.
– A különböző konstrukcióban öt nyertes pályázatunk, az iparterületi út, az óvodai játszóudvar fejlesztése, a piac építése és két önkormányzati épület energetikai korszerűsítése a konkrét célok mellett összességében egy faluközpont fejlesztési programjává állt össze. Emellett egyéb konstrukciókban is sikeresek voltunk, amelyek mindegyikében szerepel a közösségi terek fejlesztése és az üzemeltetési feladatok könnyítése. A hazai forrásokra épülő Magyar Falu program keretében eddig két nyertes pályázatunk van. Az orvosi eszközök és berendezések beszerzésére elnyert közel 3 millió forint támogatás mellett közel 30 millió forint támogatást kaptunk az óvoda fűtéskorszerűsítésére és a tetőzet javítására.
Borján Péter polgármester a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta
Fotó: Kosztolányi Éva
A település negyedmilliárd forintot meghaladó fejlesztési csomagja még nem zárult le, hiszen zajlanak a munkálatok befejező lépései. Az építőipar elmúlt években tapasztalt fejlődése költségnövekedést is eredményezett, ezért beruházásaiknak vannak olyan részei, amelyek túlnyúltak a pályázati támogatáson, ezért kell még egy kis idő, míg ezeket likviditásban is kezelni tudják. Saját forrásaikból az év közepéig csak visszafogottan tervezhetnek.
A régi iskolaépületet, amelyet önkormányzati hivatallá alakítottak, fejlesztési hitelből tudták megvásárolni. Az önkormányzat pénzügyi lehetőségeire ez is hatással lesz néhány évig. Az épület és az ott megvalósított fejlesztések mindenképpen olyan lehetőségek voltak, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak, hozzájárulnak a község fejlődéséhez, ezért a finanszírozási fejtörőkkel együtt is fontosnak tartották megvalósításukat.
A településüzemeltetés területén a korábbi években a közmunkaprogramra támaszkodva sok feladatot megoldottak. A foglalkoztatási helyzet javulásának azonban természetes következménye a közmunkaprogramban részt vevők számának csökkenése, így ezen a területen más modellt is alkalmazniuk kell a jövőben. Ennek részleteit már elkezdték egyeztetni.
– Amikor arról beszélünk, hogy reális célokat tűzzünk ki, azon azt kell értenünk, hogy igazodjunk a pályázati vagy más támogatási lehetőségekhez. A másik vetületében pedig szintén nagyon fontos, hogy olyan pályázati kiírások szülessenek, amelyek hosszú távon adnak megoldást, kiszámítható, folyamatos fejlődést biztosítva az önkormányzatok problémáira. Ezért érzem nagy jelentőségűnek, hogy térségünk országgyűlési képviselője és a megyei fejlesztéspolitika nyitott a településekkel való párbeszédre – tette hozzá Borján Péter.
