Kosárlabda

2014.05.20. 14:55

Frade: én vagyok a felelős!

Az Alba Fehérvár bajnokcsapatához érkezett tavaly augusztus végén Carlos Frade, de most idejekorán hazautazik Spanyolországba, mivel irányításával nem tudta a gárda teljesíteni a kitűzött tervet, és nem került a legjobb négy közé.

Káldor András

Néhányat aludt már az idén 40 esztendős szakember a Sopron elleni negyedik mérkőzés után, amely vereséggel zárult, és egyben az Alba búcsúját is jelentette az idei kosárszezontól.

- Milyen reményekkel érkezett, és mit sikerült véleménye szerint ebből megvalósítani?

- Bíztam abban, hogy jó szezont tudunk futni, és jó csapatot építünk. Azt reméltem, hogy a klub a korábbi évekhez hasonlóan versenyképes lesz, és játékosok töretlen fognak fejlődni.

- Elég későn állt össze a keret, nem gondolja, hogy ez kihatással volt az eredményességre?

- Nem értek azzal egyet, hogy szükséges a hosszú felkészülési időszak. Amikor aláírtam hat hetet kértem arra, hogy összeálljunk. Ez teljesült, és az első mérkőzések mutatták is, hogy jó csapatunk lehet. Jól kezdtük a szezont, sajnos azonban később egy rossz periódusba kerültünk. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a Eurocup sorozatában sokat utaztunk, például Moszkvában a repülőtéren töltöttük az éjszakát.

- Felvetődik a kérdés, hogy a nemzetközi kupaszereplésnek nem látta-e kárát a csapat?

- Nem hiszem. A problémát inkább az jelentette, hogy nem lehetett négy külföldi játékossal gazdálkodni, mint azt korábban terveztük, mivel a EuroCupban ennyien léphettek volna pályára. Alex Franklint egy nap után el kellett küldeni, mert kiderült, hogy térdműtét után még csak lábadozott, pedig rá építettem volna. Ráadásul Maurice Kemp is megsérült, így két légiósunk maradt. Kétségtelen, hogy nem volt szerencsénk a légiósokkal, mivel a sérülések mellett Eloy Vargassal is problémák voltak, és végül nem is érkezett meg. A csapatnak jót tett a kupa, hiszen ezt megelőzően magyar együttes előzőleg itt még nem játszott, és olyan szintű kosárlabdában vehettek részt, amely a fejlődésüket szolgálta.

- Egy új színfoltot jelentett a letámadásos játékuk, de egy idő után aztán kiismerték ezt az ellenfelek, így látta Ön is?

- Ez van minden évben, amikor új csapathoz kerülök A csapatok megtanulják, hogyan kell felvenni a küzdelmet egy ilyen játék ellen. A bajnokság elején nekünk ez tűnt járható útnak, az idény során négy ilyen egész pályás letámadás-variációja volt a csapatnak. Voltak taktikai jellegűek, voltak olyanok, amelyek a fizikális erőre építettek.

- Sokak számára furcsa volt, ahogyan rotálta a csapatot, akkor is levitt egy-egy játékost, amikor az lendületben volt, mivel magyarázza ezt?

- A filozófiám része, hogy a mérkőzések első félidejében meg kell mozgatni a lehető legtöbb játékost! Ekkora ugyanis eldől, hogy ki, milyen formában van, és a második félidőre már tudom, hogy kiket fogok intenzívebb munkára, bár általában tíz emberrel lehet jól meccselni. Azért is volt fontos, hogy így forgassam a játékosokat, mert 54 mérkőzésünk volt ebben az idényben, és nem szerettem volna, hogy legyenek olyanok, akik 35-40 percet játszanak folyamatosan. Ez nem tesz jót sem fizikálisan, sem mentálisan. Arra törekedtem, hogy a játékosok frissek, egészségesek maradjanak a szezon végéig. Véleményem az, hogy mindenki jobb játékossá vált idén!

-Hogy értékeli a légiósok teljesítményét? Kívülről eléggé hektikusnak tűnt a játékuk!

- Kempnek volt a legtöbb játékperce, pontja, és a legjobb IBM értékkel bírt, nem tudhatjuk, hogyha nem sérül, meg meddig jut. Kyle Barone, ha korábban érkezik a liga legjobbjává válhatott volna, míg Lee Humphrey jó dobó kézséggel bírt. Örültem Ramone Moore játékának, a középszakaszban már minden egyes lépésében bizonyított. Braydon Hobbs játékát meglátni és megérteni nem egyszerű, hozzá hasonló játékos nem volt a bajnokságban. Nagyon jó irányító, ő lett volna az, aki összefogja a csapatot, amennyiben sikerül azt a légiós négyest szerződtetni idény elején, amelyet akartunk. Pályán kívül is sokat segített a csapatnak.

- Lehet, hogy egyénileg jobbak lettek a játékosok, de a csapat csődöt mondott, bajnokként nem jutott négy közé!

- Hittem abban, hogy a döntőig jutunk! A középszakaszban támadásban sokat fejlődtünk, de a védekezésünk leginkább egy hullámvasútra emlékeztetett, ennek, pedig én vagyok az oka! Ha az itt elvesztett mérkőzések közül legalább egyet hozunk, akkor harmadik helyen végzünk, és talán még mindig harcban lehetnénk a dobogóért.

- Lejárt a szerződése, mi lesz Önnel?

- Még túl korai erről beszélni, nem tudok erre még most válaszolni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!