Tiszta víz, százmilliókért

A vízminőségre vonatkozó Európa Közösségi Irányelv előírja a tagállamoknak az emberi szervezetre káros vegyületek határértékét, valamint adott esetben a csökkentésükhez szükséges beruházások elvégzését. Ezen irányelv nyomán született a Kormány 201/2001. (X. 25.) rendelet, melynek értelmében a megye számos településén néhány paraméter alapján már kifogásolható a vízminőség. Az arzén, nitrit, ammónium vegyületek valamelyike helyenként meghaladja a határértéket - adta hírül Rácskai András a Fejérvíz Zrt. üzemviteli osztályvezetője. Az arzén tekintetében például korábban az 50 mikrogramm/liter érték volt elfogadott, azonban a szabályozás ezt az ötödére csökkentette. Bár az arzén rákkeltő hatása bizonyított, hazánk a megállapított határérték enyhítéséért szállt harcba, mondván, nálunk jóval kevesebb az arzént tartalmazó tengeri halak, kagylók, rákok fogyasztása, emiatt nem szükséges e drákói szigorítás bevezetése.

Az unió azonban - egyes vélekedések szerint a víztechnológia lobbi nyomására - nem adott engedményt. Magyarországnak 2009. december 25-ig mindenütt a megfelelő ivóvízminőséget kell produkálnia, az ehhez szükséges beruházások viszont több százmilliárd forintba kerülnének. A szakemberek úgy vélik, pénz szűkében az időpont semmiképp sem tartható, várhatóan határidő-módosítást kell kérni az uniótól.

A szűrőberendezések beszerelésére és vízminőségjavító munkálatokra jelenleg kevesebb mint 100 milliárd forint van elkülönítve, ám ennek a többszörösére lenne szükség. Hazánk uniós támogatások elnyerésével kívánja megszerezni a szükséges pénzt. A már meglévő keretre az önkormányzatok pályázhatnak, minimum 50, maximum 90 százalékos állami támogatást nyerhetnek, amiből elvégezhetik a víztisztító berendezések beépítését, esetleg új vízbázis létesítését. Gondot okoz, hogy több helyütt, főként a kisebb falukban, még az önrész előteremtésére is kevés az esély.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

Az unió azonban - egyes vélekedések szerint a víztechnológia lobbi nyomására - nem adott engedményt. Magyarországnak 2009. december 25-ig mindenütt a megfelelő ivóvízminőséget kell produkálnia, az ehhez szükséges beruházások viszont több százmilliárd forintba kerülnének. A szakemberek úgy vélik, pénz szűkében az időpont semmiképp sem tartható, várhatóan határidő-módosítást kell kérni az uniótól.

A szűrőberendezések beszerelésére és vízminőségjavító munkálatokra jelenleg kevesebb mint 100 milliárd forint van elkülönítve, ám ennek a többszörösére lenne szükség. Hazánk uniós támogatások elnyerésével kívánja megszerezni a szükséges pénzt. A már meglévő keretre az önkormányzatok pályázhatnak, minimum 50, maximum 90 százalékos állami támogatást nyerhetnek, amiből elvégezhetik a víztisztító berendezések beépítését, esetleg új vízbázis létesítését. Gondot okoz, hogy több helyütt, főként a kisebb falukban, még az önrész előteremtésére is kevés az esély.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

Az unió azonban - egyes vélekedések szerint a víztechnológia lobbi nyomására - nem adott engedményt. Magyarországnak 2009. december 25-ig mindenütt a megfelelő ivóvízminőséget kell produkálnia, az ehhez szükséges beruházások viszont több százmilliárd forintba kerülnének. A szakemberek úgy vélik, pénz szűkében az időpont semmiképp sem tartható, várhatóan határidő-módosítást kell kérni az uniótól.

A szűrőberendezések beszerelésére és vízminőségjavító munkálatokra jelenleg kevesebb mint 100 milliárd forint van elkülönítve, ám ennek a többszörösére lenne szükség. Hazánk uniós támogatások elnyerésével kívánja megszerezni a szükséges pénzt. A már meglévő keretre az önkormányzatok pályázhatnak, minimum 50, maximum 90 százalékos állami támogatást nyerhetnek, amiből elvégezhetik a víztisztító berendezések beépítését, esetleg új vízbázis létesítését. Gondot okoz, hogy több helyütt, főként a kisebb falukban, még az önrész előteremtésére is kevés az esély.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

A szűrőberendezések beszerelésére és vízminőségjavító munkálatokra jelenleg kevesebb mint 100 milliárd forint van elkülönítve, ám ennek a többszörösére lenne szükség. Hazánk uniós támogatások elnyerésével kívánja megszerezni a szükséges pénzt. A már meglévő keretre az önkormányzatok pályázhatnak, minimum 50, maximum 90 százalékos állami támogatást nyerhetnek, amiből elvégezhetik a víztisztító berendezések beépítését, esetleg új vízbázis létesítését. Gondot okoz, hogy több helyütt, főként a kisebb falukban, még az önrész előteremtésére is kevés az esély.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

A szűrőberendezések beszerelésére és vízminőségjavító munkálatokra jelenleg kevesebb mint 100 milliárd forint van elkülönítve, ám ennek a többszörösére lenne szükség. Hazánk uniós támogatások elnyerésével kívánja megszerezni a szükséges pénzt. A már meglévő keretre az önkormányzatok pályázhatnak, minimum 50, maximum 90 százalékos állami támogatást nyerhetnek, amiből elvégezhetik a víztisztító berendezések beépítését, esetleg új vízbázis létesítését. Gondot okoz, hogy több helyütt, főként a kisebb falukban, még az önrész előteremtésére is kevés az esély.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

A Fejérvíz Zrt. közel száz településen és településrészen végzi az ivóvízellátást, ebből 23 helyen szükséges a víztisztítás javítása érdekében beavatkozni. Az elkészült tervek alapján elsőként Lovasberényben és Kálozon fognak hozzálátni e feladatokhoz.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.

A vízkezelő technológia beépítése miatt az üzemeltetési költségek nőnek, több vízmintát kell venni, nő a vegyszerek felhasználása, több rendszeres karbantartást kell végezni, néhány helyen bővítésre szorul a személyi állomány. Mindezek tükrében az adott településeken előreláthatóan a fogyasztók nagyobb vízdíjat kénytelenek fizetni.