Fentről minden más... - Sík András bolygókutató az űrkutatásról

A hétköznapokban is számos űralkalmazás vesz körül minket, elég csak navigációs eszközökre, időjárás-jelentésekre gondolni. Ezek bemutatására vándorkiállítást nyitott az Alba Plazában a Magyar Asztronautikai Társaság. A tárlat „kurátora”, Sík András bolygókutató szerint a Földön kívül sok érdekesség történik manapság.

– Nemrég vizet találtak a Marson, s, néha kilőnek valami apró szerkezetet az űrbe, de arról, hogy mindez konkrétan mit jelent, az átlagembernek fogalma sincs. Hol tart ma az űrkutatás?

– Jelenleg a Naprendszer bolygóinak vizsgálata az egyik legizgalmasabb kérdés. A Marson sikerült a víz jelenlététét bizonyítani, a vörös bolygón így most az élet nyomainak keresése a legfontosabb feladat. A Föld körül keringő műholdak saját bolygónkat vizsgálják, így sokkal jobban megérthetjük azokat a folyamatokat – például a globális felmelegedést vagy a tengerek szennyezettségének változásait –, amelyek itt történnek, s mindennapi életünket befolyásolják. Egészen más perspektíva ez, és olyan összefüggésekre látunk rá, ha messziről tekinthetünk a Földre, amilyeneket itt nem ismerünk volna fel.

Sík András bolygókutató szerint az űrtechnológia révén olyan összefüggésekre látunk rá, ha messziről tekinthetünk a Földre, amilyeneket itt nem ismerünk volna fel (Fotó: Koppán Viktor)

– Mi most e tudományág legfőbb trendje, mi a legnagyobb újdonság? Számíthatunk-e mostanában valami eget rengető bejelentése?

– Az utóbbi évtizedben a csillagászatnak a Naprendszeren kívüli bolygók keresése az egyik legizgalmasabb területe. Ezek a más csillagok körül keringő, úgynevezett exobolygók nagyon érdekesek. Még az is lehet, hogy élet van rajtuk. Nem tudunk oda küldeni űrszondákat, se keringő, se leszálló egységeket. Nem tudjuk őket a helyszínen vizsgálni, de a legkorszerűbb csillagászati eszközökkel képesek vagyunk meghatározni méretüket, tömegüket és összetételüket, sőt azt is látjuk, hogy van-e légkörük. Sok bolygónál elsősorban a légkör összetétele adhat válaszokat a talán létező életformákkal kapcsolatban. Ez ma még gyerekcipőben jár, újabb és újabb csillagászati eszközök fejlesztésére lesz szükség. Az, hogy űrszondát küldjünk egy távoli csillag körül keringő bolygóhoz, pár évtizedig nem lesz realitás. Ha egyszer el is tudjuk indítani, mire odaér, az több száz évig is eltarthat.

– Van egy nagy projekt, ahol egy fehérvári kollégája, Budavári Tamás is dolgozik, s ahol űrtávcsövek adatait összegzik. Számíthatunk-e olyan információkra az ilyen új vizsgálati módszerekből, amelyekre eddig nem?

– A magyar szakemberek előkelő helyen dolgoznak e kutatásokban. Több kolléga is vezető szerepben van amerikai projektekben. E konkrét esetben a műszerfejlesztés kapcsolódik az informatikai alkalmazásokkal: a föld távoli helyein lévő űrtávcsövek adatait kell együtt, integrált módon feldolgozni – mintha egy Föld méretű távcsővel vizsgálhatnánk egy távoli objektumot. Ez a munka rendkívül reményt keltő. Így részletesebben megismerhetjük az exobolygók tulajdonságait, a távoli, Föld méretű égitesteket, amelyeknek a felszínén akár víz is lehet – ez esetben esély van rá, hogy ott életfolyamatok lehettek, lehetnek.

– Nem kellene ezekről az érdekes dolgokról többet beszélni, az oktatásban nagyobb teret adni?

– A csillagászat, sokakat érdekel. Az nem cél, hogy minden magyar egyetemista ezzel foglalkozzon. Nem véletlen, hogy Magyarországon nincs űrkutató szak. Csillagász van, évi 5-10 szakembert képeznek az ELTE-n. A döntéshozók még nem értették meg, hogy ez egy rendkívül piacképes szakma. Európai és amerikai állásokban is el lehet helyezkedni, de itthon is lenne tennivaló. Ez a hozzáállás szerintem akkor változik majd meg, amikor teljes jogú tagként belépünk az Európai Űrügynökségbe, az ESA-ba. Akkor mindenki érzékelheti, hogy ez egy csúcstechnológiás, high-tech iparág, ahol minden befektetett forint nyolc-tízszeresét hozza vissza pár éven belül, érdemes beruházni és a képzéssel is többet foglalkozni. Nyáron a kormány döntést hozott a belépési tárgyalások megkezdéséről, és az én információim szerint, ha minden jó ütemben történik, 2014 vége felé elképzelhető, hogy hazánk is teljes jogú tag lesz. Ez a magyar űrkutatók és űripar számára is nagyon jó hír lenne.Klecska Ernő[email protected] távoli csillagok körül keringő bolygókat még évtizedekig nem érjük el, de a csillagászat és az informatika együttműködése révén hamarosan korszakos felfedezéseket tehetünk – véli Sík András bolygókutató.