Pert indított a Földalap egy kajászói gazda ellen

Böcsödi Gergely a kereset elutasítását kérte, s maga is ellenkeresettel élt

Böcsödi Gergely kajászói gazda tavaly április 19-én napraforgóval vetett be mintegy 24 hektár előző ősszel a helyi gazdálkodók által felszántott állami földterületet Kajászó határában. Ez része volt annak az akciósorozatnak, amelyet a gazdatanácsot alapító helybeli gazdálkodók az állami földpályázatok eredményét vitatva 2012 októberében őszi határszemle , novemberben őszi szántás elnevezésel indítottak el. Az eseményekről lapunk részletesen beszámolt.

A csütörtökön indult pert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a terület őrzésének költségei miatt indította - derült ki a tárgyaláson.

A jogvitába a Magyar Földért és Vidékért Egyesület beavatkozóként kíván részt venni, erről azonban a bíróság csak később dönt jelentette be Bíróné Schuller Zsuzsanna bírónő. Az egyesület képviselői így egyelőre csak a hallgatóság soraiból figyelhették az eseményeket.

A gazdák az üresen álló területet főként figyelemfelhívásból vetették be hangzott el - hangzott el.

Böcsödiné Csányi Zsuzsanna, Dobai Lajos, az egyesület jogtanácsosa, Tamási Béláné, a civil szervezet elnöke és egy érdeklődő (Fotó: Koppán Viktor)

Az ominózus területet nem helyi gazdák nyerték el az alperes Böcsödi Gergely is pályázott , hanem egy kápolnásnyéki jelentkező, aki azonban olyan sok földet nyert, hogy azok aranykorona értéke meghaladt a törvényes, hatezres maximumot, ezért vélték a gazdák, a gazdatanács, az egyesület és az eseményekben végig aktív szerepet vállaló Fejér Szövetség a szerződés érvénytelen. E véleményüknek hangot is adtak, ám a területet az NFA megosztotta, a külső bérlő végül vissza is lépett. Az így megművelés nélkül maradt területet vetették be a gazdák, köztük a most perbe hívott fiatalember. Ez nem a végleges és önkényes birtoklás szándékát kimerítő magatartás volt, hanem a korrupt bürökrácia miatt parlagon hagyott föld védelme, 2013. április 24. és május 27 között, amikor az NFA a területet őriztette, semmiféle fenyegető magatartést nem tanúsítottam fogalmazott Böcsödi Gergely. A gazda szerint az NFA ezt megelőzően többszöri megkeresésükre se adott tájékoztatást a településükön lévő állami földek sorsáról.

Az NFA a kajászói földek esetében is a törvények szerint jár el szögezte le Gyöngyösi Zoltán, az NFA jogi képviselője. A területen az NFA 2012. november 1-jétől a törvényesen bejegyzett földhasználó, a szervezet minden arra alkalmas földet haszonbérleti pályázat útján hasznosít, a pályázati eljárás ideje alatt pedig jó gazda módjára a termőföldet megbízási szerződéssel művelésbe adják húzta alá. Az ügyvéd, aki a bíróságtól azt kérte, hogy a Magyar Földért és Vidékért Egyesület ne lehessen beavatkozó, azt is elmondta: az NFA a civil szervezetet az ügyészségen feljelentette, s ma már bírósági eljárás is folyik ellene.

Ez utóbbi információt Tamási Béláné, az egyesület vezetője a tárgyalás után tartott tájékoztatójukon meg is erősítette, hozzátéve: ez az eljárás is a nyomásgyakorlás egyik eszköze.

A földtörvény szerint természetes személy az állami földekre kiírt haszonbérleti pályázatokon egyszerre legfeljebb 300 hektárnyi vagy 6000 aranykorona értékű földet szerezhet. Az aranykorona a földhivatalok által használt mérőszám, amely a termőföldet minőségi alapon, termőképesség alapján is méri, meghatározza, hogy egy hektár föld milyen valós termőértéket képvisel. A küldő pályázó által eredetileg elnyert két kajászói földdarab együtt csak 284 hektár, jó olyan jó a minősége, hogy 8194 aranykorona értéket képvisel, így együtt ezt a határt bőven meghaladta.