Kék Bálna: Igaz vagy sem, beszélni kell róla

Az Oroszországból indult Kék Bálna hamar nagy figyelmet kapott Magyarországon is. Az orosz közösségi oldalon sérülékeny fiatalokra vetette ki a hálóját az ötletgazda, és végső célként az öngyilkosságra próbálták rávenni az arra fogékony embereket. Ha a fiatal úgy dönt, beszáll a játékba, egy zárt internetes csoportba invitálják, ahol aztán ötven különböző feladatot kell teljesítenie. Annak érdekében, hogy a játék eredményesen záruljon - tehát öngyilkos legyen a játékos -, egy úgynevezett mentort is adnak mellé: ő lesz a felelős azért, hogy kipuhatolja a mentorált gyenge pontjait, és egyre durvább tettekre sarkallja őt.

A játék elején ugyanis rendszerint könnyű feladatokat kap a fiatal - például azt, hogy keljen fel az éjszaka közepén -, de a játékmenet előrehaladtával akár azt is kérhetik tőle, hogy sebezzen meg mást vagy saját magát. Az ilyen esetekben általában egy bálnát kellett a bőrükbe karcolniuk a játékosoknak.

2015-ben 11 ország kamaszait kérdezték meg az ügyben Grafika:Vodafone

Miért éppen bálnát? Az elnevezés és a választott állat szimbolikus jelentésű, a játék lényegére utal: a bálnák időnként a partra úszva csoportos öngyilkosságot követnek el. Ha valaki a kihívás közben mégis meggondolná magát, vagy hezitálna, amikor felszóltják az öngyilkosságra, a mentor megfenyegeti a játékost, hogy annak családján áll bosszút.

A február óta tartó őrülethez összesen 130 fiatal halálát kapcsolják, sőt, két debreceni diák öngyilkosságát is ehhez kötik. Azonban a napokban megjelent az ellenpólus is: többen úgy vélik, az egész Kék bálna csak egy kitaláció, lévén, nincs bizonyíték arra, hogy bárkit is ez a csoport vett rá az öngyilkosságra. Emellett számos más kérdés is nyitottan áll még: Valóban létezik ilyen játék? Vannak öngyilkos csoportok az interneten?

Bármi is legyen az igazság - tehát, hogy létezik-e ez a csoport vagy sem -, az alapvető problémát nem szabad szó nélkül hagyni. - Tapasztalataim szerint elsősorban az általános iskolás, tehát a 7 és 14 éves kor közötti gyerekek körében merült fel témaként a Kék Bálna-jelenség. Az óvodások köréből nem érkeztek megkeresések a témáról, a 14 évnél idősebb serdülők pedig már megfontoltan és elkerülő stratégiával állnak hozzá ehhez a jelenséghez - mesél tapasztalatairól Borsi Andrea gyermekpszichológus, aki azt is elmondta, úgy érzi, Fehérváron és környékén az általános iskolások körében egy hét alatt lecsengett a téma. - A legtöbb iskolás kíváncsi volt, mindent tudni szeretett volna az 50 instrukcióról. A kíváncsiságukat a megosztókon található videók segítségével oldották. Ezek önmagukban elrettentő erejűek voltak, sokan tudták, ez butaság , nem akartak az orosz közösségi oldalra csatlakozni. Voltak viszont olyanok, akik osztályon belül azzal próbáltak bátornak mutatkozni, hogy a társaik felé azt kommunikálták, ők már elvégeztek feladatokat, mégis élnek Ezeket sok gyermek elhitte, és mivel féltették a társaikat, szorongtak - részletezi.

Az önsebzésről és a fiatalkori öngyilkosságról (vagy annak gondolatáról) Magyarországon különösen érdemes szót ejteni. Európai viszonylatban évente nagyjából 800 ezer ember vet véget önkezűleg az életének, Litvánia után hazánk vezeti az öngyilkossági listát. - A 10 évesnél fiatalabb gyermekek körében szinte nincs öngyilkosság. 10-15 éves kor között emelkedik a szám, melyet elsősorban a képernyőkön látott jelenetek utánzása vált ki. Az igazi ugrás 15 éves kortól érzékelhető, melyet a serdülőkor nehézségei is befolyásolnak. A Bálna abban a korosztályban akarta szedni áldozatait, akik még szinte nem is gondolnak öngyilkosságra (7-15 évesek) vagy azoknál, akik a serdülőkor viszontagságait ily módon akarnák megoldani - emeli ki Borsi Andrea. - Fejér a közepesen érintett megyékhez tartozik, hiszen Nyugat-Magyarországon kevesebb, Kelet-Magyarországon több öngyilkosság történik. Leginkább a fiúk, férfiak vetnek véget önkezűleg az életüknek, elsősorban a kisebb lélekszámú településeken, községekben, majd egy kicsivel kevesebben a városokban. Tapasztalataim szerint a legkevesebb öngyilkosság a megyei jogú városokban és Budapesten történik. Mivel Magyarország népessége hajlamosabb az öngyilkosságra, a Kék Bálna és a hasonló játékok valódi veszélyt jelentenek, amit a megelőzéssel el lehet kerülni - tanácsolja a szakértő.

Borsi Andrea gyermekpszichológus a következőket tanácsolja:

Többszöri ellenőrzés

Érdemes minél többször rápillantani a gyermek képernyőjére, vagy megnézni a böngészési előzményeket.

A hozzáférés letiltása

A leghatásosabb módszer a hasonló játékok elleni védekezéshez, ha korlátozzuk az otthoni internet tűzfalán a káros weboldalt, hogy a gyermek még véletlenül se férjen hozzá.

Az iskolában is

Érdemes az iskolákban lévő tűzfalon is beállítani ezt a korlátozást, akár informatikus segítségével.

A mobiltelefont se felejtsük el

Itt egyedi alkalmazással kell beállítani a védelmet, hogy a gyermek a telefonján se férjen az oldalhoz.

A beszélgetés fontos

Kérdezzük meg, mostanában mivel játszik a tableten, telefonon, online? Ha magától is mesél egy-egy új játékról, járjuk körbe, milyen is az, mit kell benne csinálni. Hagyjuk beszélni a gyermeket, majd döntsük el, hogy korlátoznunk kell-e
a hozzáférést vagy sem.

Ingyenes lelki segélyvonal

Az ingyenesen hívható 116-123 lelkisegélyszolgálat sokat segíthet, valamint a Zöld Elefánt nevű, pozitív tettekre sarkalló játék is.