Dönthetnek a fehérváriak: induljon a város az Európa Kulturális Fővárosa címért?

Magyarország és az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet. A város önkormányzata megvizsgálja annak lehetőségét, hogy induljon-e a rangos nemzetközi címért. A kérdést a székesfehérváriaknak teszik fel – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Cser-Palkovics András polgármester. A kezdeményezés fő célja Európa kulturális sokszínűségének támogatása, valamint a nemzetközi figyelem és a megvalósuló fejlesztések révén  a városok hosszútávú fejlődésének, nemzetközi arculatának erősítése.

A helyi közösségek egységes támogatása mellett indulna a pályázaton a város, tette hozzá a polgármester, ahogy azt is: éppen ezért első körben a város kulturális intézményeinek vezetőit, valamint több helyi civil szervezetet  kerestek meg, hogy kikérjék a véleményüket. Kiderült, hogy a cím elnyeréséért számos beruházást kell megvalósítania a városnak, melyek közül többet egyébként is terveztek, de szükség lesz olyan vállalásokra is, amelyek célzottan a 2023-ban megvalósuló programokat szolgálják majd. Ezek részleteiről kérdeztük a polgármestert.

– Vannak a pályázati kiírásban meghatározott követelmények, de nincs benne olyan kiírási feltétel, aminek Fehérvár ne tudna már most megfelelni. Mégis számos, egyébként is tervezett beruházás kerülhet így be a projektbe. Így például a Fekete Sas Szálló felújítása, amely a Modern Városok Program keretében már most is folyamatban lévő beruházás. Emellett az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kapcsán szeretnénk elérni, hogy minősített zenekarrá váljon. Ez azt feltételezi, hogy előbb-utóbb meg kell oldani a hangversenyterem kérdését is, hiszen a város színháza – szerencsére – már nem tud minden kulturális igényt kiszolgálni – emelte ki a polgármester, hozzátéve, hogy egy ilyen konzultációsorozat során rengeteg olyan ötlet hangozhat még el, amit érdemes belefoglalni a pályázatba – amennyiben a város elindul a pályázaton.

– Akár újabb területek bevonásával is, melyek témája érkezhet akár a fehérvári fiataloktól is – hangsúlyozta a Fejér Megyei Hírlapnak Cser-Palkovics András, aki példákat is említett: lehet ez a digitalizáció vagy a különböző közösségi médiák és a kultúra közti kapcsolat megteremtése.

– Vagy amit én nagyon fontosnak tartanék, az a környezetvédelmi, „zöld” célok és a kultúra összehangolása. A fenntarthatóság ugyanis fontos momentuma lehet egy ilyen pályázatnak. Ahogy fontos például gazdasági területen és a környezetvédelemben, úgy a kulturális életben is olyan fogalom, amiben érdemes gondolkodni – vetette fel a polgármester, folytatva a gondolatmenetet: arról is érdemes gondolkodni, hogy létezik-e ma önfenntartó város? – Azt gondolom, hogy lenne olyan keretrendszer, amiben Székesfehérvár ezt a célt is kitűzhetné maga elé.

Az Európa Kulturális Fővárosa pályázaton való indulásnak már önmagában az is értéke, hogy letesz a város az asztalra egy fejlesztési koncepciót, ami nem csak a kultúráról szól, hanem a városfejlesztés sokkal tágabb körét öleli fel. – Ezért sem baj, ha ezeket a fejlesztési célokat tudatosan, több hónapnyi előkészülettel átgondoljuk. Ennek a munkának már önmagában ez is hozadéka – szögezte le a városvezető.

A következő hetekben több módon és felületen a Székesfehérváron élőkhöz fordul a polgármester, kérve, hogy vegyenek részt a döntésben, illetve javaslataikkal járuljanak hozzá az esetleges pályázat és így a város sikeréhez. Lehetőség lesz a Fejér Megyei Hírlapban elhelyezett szavazólapon, illetve automata telefonhívásokban válaszolni, de a város online és nyomtatott felületein is dönthetnek a lakosok.