Mégis ki kell majd adni a felcsúti földadatokat?

A felperes Direkt36 keresetét mind első, mind másodfokon elutasította az eljáró bíróság. A felperes beadványában azt akarta elérni, hogy az ingatlannyilvántartás nyilvánossága valódi nyilvánosság legyen, ne csak papíron létező, hiszen a szélesebb körű nyilvánosság is csak úgy tájékozódhat az adott környék tulajdonosi hálózatáról, ha erről az újságírók az adatok hozzáférése után hírt adnak.

Az alperes földhivatal azonban ezen adatokat nem szolgáltatta ki. A péntek délelőtt a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon sorra kerülő rövid tárgyaláson a felek fenntartották keresetüket, majd ítélethirdetés következett: az ügyet visszautaltál első fokra azzal az indoklással, hogy a felperes kérelme alapvetően jogszerű, bár tévesen fogalmazta meg, betekintési kérelem helyett  földkönyvi hozzáférés formájában akár az általa kért több, mint 400 ingatlan adataihoz is hozzájuthat a földhivataltól.

Az újságíró nem egyes ingatlanok tulajdonosi adatait, hanem gyakorlatilag egész Felcsút településszerkezeti tulajdonosi hálórendszerét tárná fel, amely pedig nem sérti az adatkiadás módját, érvelt a bíró.

Ennek ellenére mindezt első fokon ismét tisztázni szükséges, pontosan meghatározva, a Direkt36 csak az ingatlanokkal kapcsolatos információkra kíváncsi-e, vagy azok tulajdonosai is érdeklik: ezen adatok igénylését ugyanis szigorúbban szabályozzák, általában szükséges hozzá a tulajdonos hozzájárulása is.