Elutasított keresetek a kishantosi birtokvédelmi perekben

Péntek reggel a Székesfehérvári Törvényszéken egymás után három birtokvédelmi per tárgyalása is kezdődött, mindhármat a pályázat alapján földet bérletre elnyert új haszonbérlők indították a Kishantos Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. ellen.

A felperesek azután mentek bíróságra, hogy néhány héttel ezelőtt számukra kedvezőtlen döntést hozott a szintén birtokvédelemre kért székesfehérvári jegyző, amikor nem állapította meg a kft. jogsértő magatartását, hanem az ügy mélyebb kivizsgálásának igényét fogalmazta meg.

A kft. is pályázott a saját, 2013 október végén lejáró szerződésű bérelt földjeire, de azt nyolc másik haszonbérlő nyerte el. A kishantosiak az elejétől kifogásolták már a pályáztatás menetét is, amelyen álláspontjuk szerint több nyertes fél nem is indulhatott, vagy nem nyerhetett volna. A pénteki elsőfokú bírói ítéletek nem jogerősek, a felperesek fellebbeznek.

A tárgyalásokon csak az alperes járult hozzá fényképfelvétel készítéséhez. Képünkön jobbra Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznű Kft. ügyvezetője és az ügyvéd. Fotó: Koppán Viktor

Matarics Erzsébet bírótól zárt tárgyalást kért az első per felperese és jogi képviselője, ám a bírónő – arra tekintettel, hogy itt sem üzleti titoksértés, sem személyiségi jog sértés nem valósulhat meg, ráadásul az érintett földek a magyar állam tulajdonában vannak, tehát adataik teljesen nyilvánosak– nem adott helyt a kérelemnek, így mindhárom tárgyaláson részt vehetett a sajtó. Az első felperes úgy érvelt, az alperessel szemben érvényes birtokosi jogcímmel csak ő rendelkezik, hiszen miután az alperes kft. bérleti szerződése 2013 októberének végén lejárt, a Nemzeti Földkezelő Alap (NFA) számára és bérlőtársai számára az elnyert földtagokat írásban átadta, határszemlét követően. Az alperesi védő szerint azonban az egész jogvita egy félreértés, ugyanis a kishantosiaknak az NFA-val van szembenállása, miután utóbbi szervezet a mai napig nem folytatta le a kft. képviselőjével a hivatalos, törvényes földátadási folyamatot, illetve nem kártalanította a céget a már megkezdett munkák ellenértékével. Ha nem zajlott le az átadás, akkor azt az NFA nem adhatta volna tovább, tehát a felperesek sosem kerültek birtokba – szólt az alperesi jogi képviselő okfejtése.

A bíróság végül az első és a második perben is jogcím alapján hozott döntést. A két felperesi keresetet elutasította, azzal érvelve, hogy a közös időpontban lezajlott földátvétel és az új haszonbérlők birtokba helyezése közben előre elkészített jegyzőkönyv született, ráadásul azt az új bérlők úgy írták alá, hogy rajta volt a kishantosi fél záradéka, miszerint a földeket nem adja át.

A döntésekkel egyelőre részítélet született, a megdönthetetlen birtokosság kérdése még sokára dől el, ha más, idevágó perek is lezajlanak.