Hírek

2013.11.18. 18:00

Katicák háborúja

Már az oviban tudjuk, hogy a katicabogarat hét pettyel kell rajzolni. Igen ám, de pár éve hazánkban is megjelent egy új faj, ami, bár testfelépítésében nagyon hasonlít a hagyományosra , jóval több, vagy éppen jóval kevesebb pötty van rajta. Miatta pedig a mi kis hétpettyesünk komoly veszélybe került.

Lovász Lilla

- A Szibéria és Kína déli vidékein őshonos harlekin katica pályafutását Kaliforniában kezdte, ahová mint biológiai növényvédőt telepítették be 1916-ban. Még árusították is, nem véletlenül, hiszen az állat igen hatékony levéltetű-fogyasztó - tudjuk meg Kutasi Csaba entomológustól, az Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának igazgatójától.

Pár évtized múlva Nyugat-Európában is elkezdték alkalmazni a harlekin katicát, többnyire fóliasátrakban, ám néhol szabadföldön is. Így kijutva az ellenőrzött körülmények közül hamarosan rohamos gyorsasággal kezdte birtokba venni a természetes élőhelyeket. Tőlünk nyugatra már az ezredfordulón, hazánkban pedig 2008-ban figyelték meg először, s azóta az egész ország területén elszaporodott. Természetes ellenségei nálunk nincsenek, hiszen azokat otthon hagyta. Ráadásul nagyobb is a hazai fajoknál, immunrendszere pedig igen erős, ezért könnyen kiszorítja a Magyarországon őshonos katicafajokat így például a legismertebb hétpettyest. A kezdetben hasznosnak vélt bogár tehát komoly inváziós élőlénnyé vált, tudjuk meg.

- A katicák egyébként nem csupán levéltetveket fogyasztanak, de kannibálok is lehetnek: egymás petéit, lárváit is elfogyaszthatják. Az inváziós faj testében ugyanakkor olyan gombaszerű egysejtű paraziták, úgynevezett mikrosporídiumok is élnek, amelyek rendkívüli károsodásokat tudnak okozni a gazdaszervezeteknek. A harlekin katicák toleránsak ezekkel a parazitákkal szemben, ám ha átadják azokat más, az ő petéiket elfogyasztó katicafajoknak, a mikrosporídiumok azok halálát okozhatják. Így nemcsak életükben, de halálukban is pusztítanak. Márpedig ha egy őshonos fajt egy jövevény kiszorít, annak hatása a biológiai rendszerekre kiszámíthatatlan és igen veszélyes lehet.

Ráadásul szűkebb értelemben vett emberi szempontból is okozhat kárt a harlekin katica. Ha nincs elég levéltetű, megrágja a gyümölcsöket: főként a szőlőt szereti, s így nagyobb mennyiségben keveredhet a préselni szánt szemek közé, elrontva ezzel a készülő bort. Kifejlett példányai a lakásokban keresnek telelőhelyet akár százasával, ami önmagában is kellemetlen élmény. Ám az általuk védekezésképpen kiválasztott sárgás folyadék sokakra allergén hatással van, sőt, meg is haraphatják az embert. A nyílászárók réseinek eltömítésével azonban könnyen kivédhetjük az efféle támadásokat . Ha viszont már bent vannak, a legjobb, ha összeporszívózzuk őket és elégetjük a zacskót a további szaporodás gátlására.

Ám a bogarak pozitív tulajdonságáairól sem szabad megfeledkezni, emlékeztet Kutasi Csaba:

- A harlekin katicák testnedve sokkal többféle antibakteriális peptidet tartalmaz, mint más fajoké. Egy speciális, csak rájuk jellemző, harmonin nevű anyagot is azonosítottak benne, amelynek különösen erős antimikrobiális hatása van, s ezért új antibiotikumok kifejlesztéséhez is ígéretes kiindulási molekula lehet.




Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!