Hírek

2013.09.10. 16:25

Szarvasbőgés, az erdő hangja

A Vértestől a Bakonyalján át a Mezőföldig számos kiváló vadászterület akad Fejér megyénben. Mostanában az erdőt egyre több puskás ember járja.

Tihanyi Tamás

Szeptembertől elkezdődött a vadászidény. Ebben az időszakban a megszokottnál többet beszélünk a vadról, a vadászatról, a vadgazdálkodásról. Idén máris több közérdekű téma felvetődött a nyilvánosság és a politika szintjén. Nagy a média felelőssége, hiszen ilyenkor fel kell hívni a kirándulók figyelmét arra, hogy főként szürkület után veszélyes lehet az erdőben tartózkodni. Ugyanis lehet, hogy kedvenc erdőnk éppen a vadászterülete valakinek. A szakemberek szóltak arról is, hogy elszaporodtak a vaddisznók, ez pedig az autósokra jelent veszélyt. De a vadgazdálkodásban sok még a kihasználatlan lehetőség: ilyen például a vadhús közétkeztetésben való hasznosítása. 

Mi látjuk a fáktól az erdőt: az idei vadászidény kezdetén szólunk a veszélyekről és a lehetőségekről is.

Szeptember elsejével elkezdődött és október végéig tart a szarvas bőgési ideje, azaz a klasszikus vadászidény, de mivel a vad nem ismeri a naptárt, ez az időszak az időjárás alakulásával változhat. Ezt a néhány hetet várják a vadászok egész évben, ilyenkor lehet a legértékesebb trófeákat megszerezni. Márpedig Fejér megyében bőven akad szép állat, hiszen sok a jó adottságokkal – pihenőhellyel, táplálékkal és vízzel – rendelkező terület, ahol értékes állományt lehet nevelni.

Talán kevesen gondolnák, hogy akár 10 millió forintot érő agancsost is lőhet ilyenkor a vadász. A legszebbek nemzeti értéknek számítanak és csak a róluk készített másolatot lehet kivinni az országból. A kitűnő állomány miatt lehetséges az, hogy az állam vadászatból, vadgazdálkodásból származó éves bevétele 20 milliárd forint feletti.

Az utóbbi napokban több vadász is felhívta a figyelmet arra, hogy az erdőben járó emberek veszélybe kerülhetnek ilyenkor. Kérdésünkre Gajdó András vadász a média felelősségét emelte ki: szerinte a vadászati csúcsidőszakban nem lehet eléggé gyakran ismételni azt, hogy főként szürkület után veszélyes lehet az erdő. Gondos vadász természetesen csak akkor lő, ha a célt 200 százalékos pontossággal beazonosította, ám biztosan csak kevesen gondolnak arra, hogy egy fán, kövön, talajon vagy akár az állat testén megpattanó lövedék akár több ezer (!) méterre is elvágódhat eredeti céljától. Nem véletlen, hogy egy lőtér mellett 5 ezer méter a biztonsági távolság.

Gajdó András véleménye szerint nem csak biztonsági, hanem etikai, udvariassági kérdés is, hogy a kiránduló ne zavarja meg a vadászatot, amelyre valaki egész évben vár, és nem kevés időt, pénzt és fáradtságot fordít arra, hogy ebben a néhány hétben sikeres legyen kedvelt tevékenysége. Egy kutya a nyomon még hat-hét óra után is elmegy, márpedig a vadnak még a kutyánál is jobb a szaglása. Ezért gyakran előfordul, hogy a kiránduló szagát, azaz az emberszagot megérző vad azonnal riaszt és messze menekül az adott területtől, amit a vadász egész esztendőben gondozott.

Gajdó András szerint bőgési időben a legjobb, ha a kirándulók egyáltalán nem járják az erdőt. Persze ő is tudja, hogy a mai szegény világban gombát, gyógynövényt, ehető bogyókat szedni egyre többen merészkednek ilyenkor is a fák közé.A vadászbalesetekről szólva a lapunknak nyilatkozó szakember azt mondta, szerinte ezek száma egyáltalán nem jelentős. Mintegy 60 ezer vadász van az országban, egy évben pedig talán négy-öt ilyen eset történik. Persze akár egy repülőgép lezuhanása, ez is kiemelt hír, ezért az indokoltnál mindig nagyobb port kavar.Az utóbbi időben arról is sokat hallani, hogy elszaporodtak hazánkban a vaddisznók.

„Minden székből más a panoráma: aki meg akarja lőni, annak kevés, akinek a kukoricáját eszi, annak sok” jegyezte meg Gajdó András. Aki 63 évesként még emlékszik arra, amikor gyerekkorában novemberben, decemberben megkezdődött a vaddisznó búgása (párzási időszaka), mindezt az időjárás szabályozta. Ma azonban az időjárás olyan rapszodikus, hogy az évszakok által szabályozott életritmus felborult, teljesen összezavarodtak az állatok: egy vaddisznó manapság egy évben akár többször is ellik. Ez nagy veszély az utakon, ezért szürkülettől alkonyatig tanácsos nagyon óvatosan vezetni és lassan haladni. 

Az elmúlt napok egyik bejelentése volt, hogy a kiváló magyar vadhúst „fedezzék fel” az arra hivatottak a köz- és diákétkeztetés számára. Gajdó szerint ez remek ötlet. Egy szarvas vagy vaddisznó ugyanis mintegy 250 féle növényt legel, húsa ezért rendkívül egészséges. Tévhit, hogy nehezebb elkészíteni, mint más állat húsát. Gajdó András azt tanácsolja, érdemes volna összegyűjteni az öreg vadászok és idős asszonyok receptjeit. A vadpörköltön túl több száz kiváló étel készíthető a remek magyar vadból. És akkor a gyerek (vagy a felnőtt) talán be sem megy majd gyorsétterembe. 


SZERINTEM
Az újságíró véleménye

A vadász, a kiránduló és a gombaszedő ember is szereti az erdőt, de persze mindenki egészen másért. Ilyenkor vadászidényben különösen fontos, hogy figyeljünk egymásra és a békés egymás mellett élés ne csak közhelyes szólam legyen. A vizek mellett is igen sok a konfliktus, a Velencei-tavon előfordult, hogy a kajakos vagy az evezős összeszedte a horgász damilját, amaz meg káromkodva megfenyegette a sportolót. Nincs más megoldás, a vízen és az erdőben egyformán tiszteletben kell tartani a másikat, még akkor is, ha ez néha csak igen nehezen megy. Az ember ne legyen a másiknak farkasa: még a vadászidényben sem.

Ezek is érdekelhetik