Egy nemlétező pihenőfalu

MA MÁR CSAK NYOLCAN

- Nem volt elég az elmúlt évek kálváriája (lásd lejjebb), most újabb problémák nehezítik a mindennapjainkat. A felszámoló azt ígérte, úgy adja el a területet, hogy jogaink ne sérüljenek. Ehhez képest az új tulajdonos két-három méter magas kerítéseket akar emelni a házak közé, ráadásul az eddig kijárásra használt utat sem használhatnánk - mondja az egyik házban használati joggal lakó Nagy-Némedy Gáborné. Szomszédja, Romhányi Jánosné hozzáteszi, az egykori pihenőpark lakói közül ma már csak nyolcan élnek itt, van, aki meghalt, más nem bírta a helyzetet, lezárta a házát és vagy elköltözött a rokonokhoz, gyerekekhez, vagy be a faluba.

Az új tulajdonos által kijelölt gyalogút idősek számára járhatatlan - állítja Nagy-Némedy Gáborné, Romhányi Jánosné és Nemes Gáspárné (Fotó: Házi Péter)

Nemes Gáspárné azon kevesek egyike, aki a felszámoláskor pályázatot adott be az általa lakott ház megvásárlására, így ő a házában tulajdonos, emiatt méginkább úgy érzi, hogy jogaiban akarják korlátozni. A lakók eddig egy olyan utat használtak a faluba jutásra, amelyen nincs ilyen szolgalmi jog, így az új tulajdonos ügyvédje felszólította őket, hogy a terület északi részén lévő utat használják a kijutásra. Ez azonban a lakók szerint, pláne idősek számára, alkalmatlan a járásra. Mint mondják, bottal, de anélkül is képtelenség a füves területen átjutni, amelyen még az út nyomvonala sem látszik. A tulajdonos jogi képviselője viszont arra hivatkozik, ez pontosan olyan minőségű gyep, mint amit eddig, jogtalanul használtak: "A 11876. hrsz. ingatlan gyep, rajta a ki- és bejárás gépjárművel is megoldható" - írja. 

NEM LESZ VIZÜK?

- Tudomásunk szerint, ahogyan arról már korábban is szó volt, az agrár zrt. augusztus 1-jétől nem biztosítja a vizet a régi hidroglóbuszból, ahonnan eddig kaptuk, így lehet, hogy ráadásul víz nélkül maradunk-  teszi hozzá Szabó Istvánné Irén, aki csak annyit kér a tulajdonostól, hagyja őket békén idős napjaikra. Hozzátette, elfogadták az új tulajdonost, egyezségre törekszenek.

NEM JOGUTÓD

- Az árverési vétel eredeti szerzésmód, ügyfelem még az ingatlanok tulajdonjoga tekintetében sem jogutódja a Terra Homo Kft.-nek. Végképp nem jogutódja a Pihenőpark Kht.-nek és a Nyugalom Szigete nevű társaságoknak vagy a Honi Alapítványnak. Így az esetleges igények, hogy ő akár csak részben is teljesítse a két utóbbi cég által kötött gondozási ellátási szerződéseket, minden alapot nélkülöznek - fogalmazott Kovács Béla Sándor, a jelenlegi  tulajdonos jogi képviselője.

Gárdonyi Sándorné, Dég polgármestere úgy érzi, az önkormányzat minden tőle telhetőt megtett. Miután az agrár zrt. évekkel korábban jelezte, hogy megszüntetni a víztornyot, 8,6 millió forintból a pihenőfalu telekhatáráig kiépítették a vízvezetéket: - Magánterületen belül nem az önkormányzat dolga a vízvezeték megépítése. Felajánlottuk, közmunkásainkkal kiásatjuk a vezeték helyét a magáningatlanon belül, de a tervezéshez és egyéb költségekhez, a szolgalmi jog bejegyzéséhez a tulajdonosnak kellene hozzájárulnia. Ebben eddig nem tudtunk dűlőre jutni, ezért közkutat tettünk a terület bejáratához, hogy a lakóknak legyen vizük - fogalmazott a polgármester.

EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÖREKEDNEK

- Szó sincs róla, hogy a tulajdonos ne járulna hozzá, hogy az önkormányzat a telkeken vízvezetéket fektessen - csak a költségeket nem szeretné állni úgy, hogy már van másik alternatív vezeték, amit ügyfelem - bár nincs ilyen kötelezettsége - kiépített a telkek északi határánál -  reagált a felvetésre Molnár Tamás tulajdonos jogi képviselője. Mint tőle megtudtuk, e vezeték használatának feltétele a mellékvízmérős üzemeltetésben való megállapodás lenne a lakókkal. - A használati joggal terhelt ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a használati jog jogosultja gyakorolja a jogot, de nem támaszthatók vele szemben olyan igények, hogy egy bizonyos komfortszintet biztosítson, vagy akár csak fenntartson. Tehát ügyfelem nem köteles gondoskodni a használati joggal terhelt ingatlanok vízellátásáról - fogalmazott az ügyvéd, aki hangsúlyozta, a tulajdonos a használati jogon és a más jogcímen itt lakókkal, valamint az önkormányzattal is együttműködésre törekszik, ennek az együttműködésnek a keretein dolgozik most az ügyvéd:  
- A többi érintettől még csak engedményeket, jogról való lemondást sem kérünk cserébe, csak azt, hogy hagyjanak fel a jogszerűtlen magatartással.

A tervezett kerítés Kovács Béla Sándor szerint senkit nem fog elzárni az őt valóban megillető jogok gyakorlásától, ugyanakkor, mivel a közterületek felől is bekeríti az ingatlanokat, a használók vagyonbiztonságához is hozzájárul: - Ügyfelem vétlen az idős lakók helyzetének kialakulásában, azon ő már semmit nem rontott, és távol tőle a szándék is, hogy rontson, sőt lehetőség szerint javítani is igyekszik.

NAGY ÁLMOK UTÁN GONDOK

A dégi pihenőfalu esetét nehéz megérteni az előzmények ismerete nélkül: sok idős fővárosi és máshonnan érkező nyugdíjas adta fel addigi életét a biztosnak tűnő ellátás érdekében.

Szabó Istvánné az egyik, még itt maradt lakó. Megállapodást szeretnének (Fotó: Házi Péter)

A nem túl sokáig tartó fénykorában negyvenkét idős, nyugalmat kereső nyugdíjas lakott az 1997-ben megnyílt pihenőfaluban. A gyönyörű környezetben elterülő, állítólag holland mintára megszervezett pihenőfalu üzemeltetői magas színvonalú, személyre szabott ellátást, orvosi felügyeletet és ellátást ígértek főként az ide érkezőknek, akik sok-sok millió forintot fizettek azért, hogy a típustervek közül általuk kiválasztott, majd felépített házakban holtig tartó használati jogot kaphassanak. Magyarul, tulajdonosok nem lettek az ingatlanokon, pusztán annak használói.

A Nyugalom Szigete Kft.-ből később Pihenőpark Kht.-vé avanzsáló vállalkozás  nem túl jól működött,  2001 körül már látszódtak a gondok, majd 2007 júniusában az FMH is beszámolt arról, hogy március óta nincs se gáz, se villany a házakban, mert az üzemeltető cég nem fizette a számlákat. A pihenőfalu, pontosabban az akkor azt tulajdonló Terra Homo Kft. 2009-ben került felszámolási eljárás alá. Mivel a terület a dégi Festetics-kastély műemléki parkjának része, így a magyar államnak elővásárlási joga volt rá. A lapunknak nyilatkozó egyik korábbi lakó visszaemlékezése szerint a lakók akkor úgy tudták, az állam élni is fog ezzel a jogával, ezért a lakók többsége nem adott be pályázatot arra, hogy megvegye az általa lakott ingatlant. Végül az állam mégsem élt az elővásárlási joggal, ezt követően, a második etapban jutott hozzá a területhez Molnár Tamás, a jelenlegi tulajdonos.