Féltjük az állásunkat, nem a pénz a legfontosabb

Az Echo Szociológiai Kutatóintézet Helyi Demokrácia Audit programjának keretén belül rendszeres társadalomtudományi kutatással vizsgálja a székesfehérvári helyi demokrácia helyzetét. A 17. hullámra 2013. április 12-14. között került sor, a kutatók a környezeti problémákkal, a civil szervezetekkel kapcsolatos véleményeket és a munkaérték attitűdöket vizsgálták.

– Az európai vezetők elkötelezték magukat az iránt, hogy az EU „A világ legdinamikusabb és -versenyképesebb tudásalapú gazdaságává” váljon, olyan társadalommá, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval, és a környezet iránti tisztelettel. A törvényalkotóknak szembe kell nézniük egy óriási kihívással: hogyan lehet szabályozni a gyorsan változó munkaerőpiacot a globalizálódó világgazdasági környezetben úgy, hogy megmaradjon a munkaerőpiac biztonsága, miközben növekszik rugalmassága – mondta Domokos Tamás módszertani vezető.

2013-ban Székesfehérváron a korábbi országos adatokhoz hasonló eredmények mérhetők ebben a kérdésben, a megkérdezett fehérváriak 49 százaléka szerint sokkal rosszabb, további 23 százalékuk szerint inkább rosszabb Magyarországon az emberek munkához jutási esélye az EU-hoz képest. Míg három éve a lakosok 12 százaléka nem látott érdemi különbséget, most a fehérváriak negyede nyilatkozott így.

A férfiak kicsit pesszimistábbak, a hazai munkához jutás esélyeinek mérleg indexe körükben –67 pont (az átlag –62), de a nőknél is –59 pont mérhető. A gazdasági aktivitás befolyásolja a válaszokat, csakúgy mint az iskolai végzettség: a magasan kvalifikált munkavállalók a leginkább borúlátók (-66 pont), s a legkevésbé a képzetlenek (-53). Miközben a valós munkaerőpiaci helyzet az országosnál kedvezőbb, a fehérváriak 27 százaléka véli csak úgy, hogy ebben a városban az emberek munkához jutási esélyei jobbak mint az országos átlag, 28 százalékuk nem lát különbséget, 31 százalékuk szerint kicsit, 14 százalékuk szerint pedig sokkal rosszabb a helyzet. Az egyes munkajellemzőket fontosnak vagy nagyon fontosnak tartók arányát tekintve túl jelentős elmozdulás nem történt az elmúlt évtizedekben, az embereknek a legfontosabb szempont egy munka megítélésekor, hogy mennyire biztos az állás.

Fontos, hogy míg az országos átlagban a rangsorban a magas kereset a második legfontosabb szempont, addig Fehérváron ezt megelőzi az, hogy olyan munkahely legyen, ahol az ember véleménye számít. Ez utóbbira a munkaképes korú lakosság 90 százaléka mondta: fontos vagy nagyon fontos szempont, de több mint 80 százalék lényegesnek tartja a jó munkahelyi közösséget is. Míg országos szinten a munkavállalók 81 százaléka a stresszmentes légkört is fontosnak tartja, Fehérváron ez az arány 3 százalékponttal alacsonyabb. Egy másik kérdés arra is rávilágít, hogy ez félelmekkel is párosul, a lakosok 19 százaléka nagyon, 39 százaléka pedig inkább tart attól, hogy elveszítheti állását, míg csupán 26 százalékuk érzi magát többé-kevésbé biztonságban e tekintetben.