Sikerreceptek helyett kiszámíthatóság - Interjú Chikán Attilával

A Borovszky-emlékév keretében tartott előadást dr. Chikán Attila a főiskolán a múlt héten. A neves közgazdász az ország logisztikai adottságairól és lehetőségeiről beszélt, ám lapunk kérdéseire válaszolva már tágabb gazdasági kérdéseket is érintett.
A Dunaferr felügyelőbizottságának egykori elnöke a vasmű és a város jelenlegi helyzetével kapcsolatban  sem előadása során sem a DH-nak nem kívánt beszélni.
Azonban elmondta véleményét az oktatás és az egészségügy átalakításáról, a halogatott IMF megállapodásról, a hazai gazdasági klímáról, és az egykulcsos személyi  jövedelemadóról

 - Jelentős változások mentek és mennek végbe az egészségügyben és az oktatás egészében. Hogyan értékeli a kormányzati lépéseket?

- A nagy társadalmi rendszerek átalakítását már jóval korábban meg kellett volna lépni. E két területen történtek jó irányba mutató lépések az elmúlt két évben. Hozzá kell azonban tenni, e rendszerek sajátossága, hogy a változások hosszú idő alatt mennek át. Az eredmények, ha lesznek, csak évek múltán jelentkeznek majd. Az egészségügy helyzetére igaz, hogy drága, de a nagyobb probléma, hogy nem hatékony. Így kezdeni kellett valamit, mert hosszabb távon már nem volt fenntartható a rendszer. Az oktatást nem lehet csak takarékossági kérdésként kezelni. A világ valóban a tudásalapú társadalom felé halad.

- A jelenlegi kormány első gazdaságpolitikai lépései között szerepelt az egykulcsos, tizenhat százalékos személyi jövedelemadó bevezetése. Jó lépés volt?
 
- Az adórendszer a gazdaságpolitikának egy fontos eleme, ám csak ez alapján ítélni nem szabad. Annyi azonban elmondható: alapesetben az egykulcsos adó hozhat gazdasági élénkülést, ám nálunk eddig ez sajnos nem jelentkezett. A kormányzat részéről többször is elhangzott, erős középosztályt szeretne. Az egykulcsos adó bevezetésével ugyan a felső középosztálynál több pénz maradt, ám az állam tekintélyes bevételtől esett el. A várakozásokkal ellentétben a fogyasztás sem bővült, a belső kereslet nem pörgött fel. Nem jó feltételek mellett és nem jó időben történt meg ez a lépés és ez társadalmi feszültségeket is eredményezhet.

- Sarkalatos kérdés a világbankkal történő megállapodás. Az országnak szüksége van az IMF-fel történő megállapodásra?

- Az én véleményem az, hogy már korábban meg kellett volna állapodni a világbankkal és jót tenne a gazdaságnak, ha ez minél előbb megtörténne. Tény, az ország jelenleg is finanszírozható a piacról, ám hosszú távon ez az út jóval drágább. A kormánynak abban igaza van, hogy kiáll a magyar érdekek mellett és nem kíván előnytelen feltételekkel megegyezni, ám előbb-utóbb meg kellene állapodnunk az IMF-fel.

- Korábbi interjújában úgy fogalmazott, a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban, hogy bár sikerrecept nincs, a helyzet nem reménytelen. Miben bízhatunk?

 Egyrészt látható, a gazdasági adatok is ezt bizonyítják, hogy vannak vállalatok, amelyek a válság és az egyéb körülmények ellenére évről évre kimagaslóan teljesítenek és az üzleti életnek van egy-két területe, amelyre hosszabb távon is érdemes lenne építeni. A lehetőségek egy része tehát adott. Jelentős gazdaságpolitikai hiba, hogy nem tudni pontosan, mi történik majd rövid távon. Bizonyára közhely, de igaz: a kiszámítható gazdaságpolitika alapfeltétel a növekedés és a fejlődés beindításához. Emellett nem kellene például az adórendszert ide-oda rángatni, s kis- és középvállalkozók adminisztrációs terheit is sürgősen enyhíteni kellene. Sokkal jobban és rugalmasabban kellene felhasználni az Európai Uniótól érkező forrásokat, mert jelenleg az ehhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások drágák és időigényesek, s még számos hasonló példát mondhatnánk. A már korábban említett nagy társadalmi rendszerek reformját is végig kell csinálni - ez elkerülhetetlen.

- A Dunaújvárosi Főiskolán tartott előadásában elmondta, a jövőt tekintve több lehetséges gazdaságfejlődési forgatókönyvet megvizsgáltak, ám a logisztika szerepe és súlya valamennyi esetben várhatóan növekedni fog. Kihasználhatja-e ezt a lehetőséget Dunaújváros is, amely régiók metszéspontjában fekszik?

- Konkrét helyi kérdésekben nem foglalnék állást, de az ország versenyképességi mutatója szerint a logisztika kiemelkedően jól teljesít. Van lehetőség ebben a szektorban, ám ahhoz jól felépített stratégia és további beruházások szükségesek.

 Dunaferres szerepvállalás, miniszteri szék

Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1970-től a Rajk László Szakkollégium alapító igazgatója. 1998-1999-ben Magyarország gazdasági minisztere (az első Orbán-kormány elején), majd 2000 és 2003 között a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.  A privatizáció előtt tíz éven át volt a Dunaferr felügyelőbizottságának elnöke. 2006-ban megkapta a  Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.